Jobb munkakörülményeket és felszereléseket, elmaradt bérpótlékaik kifizetését kérik a Börtönalkalmazottak Országos Szakszervezetének tagjai — mindeddig eredmények nélkül.

Közismert tény, hogy a 45 romániai börtön egyike sem felel meg az európai normáknak, a bennük uralkodó áldatlan állapotokról jó ideje cikkezik már a hazai és külföldi média, felsorolva a túlzsúfoltságot, az alapvető higiéniai és tisztálkodási lehetőségek és a megfelelő orvosi ellátás hiányát, az átlagosan fejenként napi 1 eurónyi összegből előteremtett börtönkoszt gyatra minőségét és sok esetben ehetetlenségét — ám mindezeket a hiányosságokat és az emberi méltósághoz való jogot sértő állapotokat szinte mindig csak az elítéltek szemszögéből közelítik meg. Pedig ugyanolyan elkeserítő és áldatlan állapotok uralkodnak a rács túloldalán is! A börtönalkalmazottak száma lassan de biztosan csökken, a közalkalmazotti létszámstopp miatt krónikus szakember- és munkaerőhiánnyal küzdenek, régi és egyre romló állagú a felszerelésük, alacsonyak a fizetéseik, folyamatos a túlórázás — viszont az ezért járó pótlékokat nem kapják meg. Mint ahogy nem kapják meg az üdülési jegyeket és a gyógykezelési beutalókat sem, melyekről még egy 2004-es törvény rendelkezik. És mindezek mellett: nem a legveszélytelenebb a munkájuk.

Míg az elítéltek a börtönökben uralkodó viszonyok miatt egyre gyakrabban indítanak és nyernek meg pereket Strasbourgban (csak tavaly 200 000 eurónyi kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága romániai raboknak), addig a börtönőrök legfennebb tiltakozó felhívásokkal és munkakörülményeik javítását, illetve béreik emelését kérelmező beadványokkal áraszthatták el munkaadó gazdájukat, a belügyminisztériumot. A Börtönalkalmazottak Országos Szakszervezete (SNLP) július 20-án egy többoldalas memorandumot juttatott el Robert Cazanciuc igazságügyi miniszterhez és a Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Igazgatóságát (ANP) vezető Cătălin Bejan börtönkapitányhoz. Ebben elsőként minimum 1000 munkahely létszámstopp alóli feloldását követelik — az ország büntetés-végrehajtási intézeteiben összesen 15 500 fős a létszámkeret, viszont 3000 állás legalább nyolc éve folyamatosan betöltetlen. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy őr jut 3 rabra — ami azért sem elégséges, mert más EU-s országokkal ellentétben, nálunk az elítélt körüli minden tevékenységet a börtönőr végez, beleértve például a rab bíróságra szállítását vagy más börtönbe való átszállítását is. A szakszervezet arra is rámutat, hogy az alacsony létszám miatt rengeteget túlóráznak — amit sem szabadnapokkal, sem pénzbeli juttatással nem kompenzálnak — és a túlhajszolt börtönőrök adott pillanatban már nem képesek feladataikat az előírásoknak maximálisan megfelelve ellátni. Az ultimátumként is értelmezhető memorandumban — végső határidőként augusztus 10-ét jelölték meg — a szindikátus felszólítja az érintetteket, hogy a börtönalkalmazottak számára fizessék ki a hivatalos állami szabadnapokon és hétvégeken végzett munkájukért járó pótlékot (erről 2014-ben született törvény és idén januártól a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó más intézményekben dolgozók rendszeresen megkapják a pótlékot), illetve azt a 100 lejes béremelést, amelyet a 2014/70-es kormányhatározat értelmében minden büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó szociális munkásnak és egészségügyi dolgozónak meg kellett volna kapnia. Mivel a szakszervezet beadványára augusztus 10-ig sem az igazságügyi miniszter, sem a belügyminiszter, sem az ANP vezetősége nem reagált, úgy döntöttek: augusztus 13-tól sztrájkba lépnek. A „Hitelbe dolgozunk, szégyelljétek magatokat” név alatt meghirdetett tüntetés reggel 9 órakor kezdődik az ANP bukaresti épülete előtt, a szolgálatot teljesítő börtönalkalmazottak pedig fekete karszalagot húznak. A szatmári börtön Speranţa Szakszervezetének 114 tagja is csatlakozik a megmozduláshoz Dorin Vaida szakszervezeti vezető irányításával.

Szabó Kinga Mária