Az érhatvani református templomban szórványvasárnapi istentiszteletet tartottak. A hívek nélkül maradt templomot a szomszédos településekről érkezettek népesítették be.

A borús idő ellenére idén is megtelt hívekkel az érhatvani református templom a vasárnap délután tartott szórványvasárnapi istentiszteleten. Ma már egyetlen híve sincs a templomnak, de jöttek reformátusok és római katolikusok a szomszédos településekről, és szép számban vettek részt az istentiszteleten a helybeli román ajkú ortodoxok.

Az ünnepi istentiszteleten Nagy Róbert magyarcsaholyi lelkipásztor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye missziói előadója hirdette Isten igéjét a Zsoltárok 60, 5–7 igeszakasz alapján. A Szentlélek csodálatos munkájának tulajdonította az igehirdető, hogy sokan megjelentek a templomban. Évtizedekkel ezelőtt talán senki sem gondolt arra, hogy elérkezik az a nap, amikor üres marad a templom. Ma már több kis létszámú közösség van, amelyek hasonló sorsra juthatnak. Háláját fejezte ki, hogy mindezek ellenére minden évben van egy nap, amikor különböző felekezetű és más nyelvet beszélő emberek együtt tudnak fejet hajtani a nagyságos Isten előtt.

A vendégeket Paniti Zoltán lelkipásztor köszöntötte magyar és román nyelven. Elmondta: minden évben örömmel tapasztalják, hogy nagyon sokan elzarándokolnak Érhatvanba. Miközben több száz lelkes gyülekezetekben is sokszor azt tapasztalja a lelkipásztor egy-egy istentisztelet előtt, hogy a kántoron és harangozón kívül más nem nagyon megy el a templomba, kivételes dolog az, hogy Érhatvanban minden évben megtelik a templom. Isten óriási kegyelme ez. A lelkipásztor a helybeli ortodoxokra bízta, hogy a maguk temploma mellett szeretettel őrizzék és viseljék gondját a református templomnak is. Paniti Zoltán emléklapot adott át az istentiszteleten megjelent lelkipásztoroknak, a Pro Ecclesia énekkar vezetőjének, az esemény támogatóinak és az utolsó református férfi özvegyének. Az ünnepséget Nagykároly-kertváros gyülekezete vegyeskarának csodálatos énekei tették szebbé. Az esemény a tasnádszántóiak jóvoltából szeretetvendégséggel ért véget.