Nem törvényalkalmazási hiba miatt kell egy korábban megítélt támogatást részben vagy teljesen visszatartani, hangsúlyozta a Szatmár Megyei Szociális Kifizetések Ügynökség igazgatója.

Az RMDSZ kifogásolja azt a jogszabály-javaslatot, amely a kormány 44/2014-es sürgősségi rendeletét ültetné jogrendbe és visszafizetésre késztetné azokat a szociális és egyéb támogatásban részesült személyeket, akik több pénzt kaptak az illetékes hatóságoktól, mert tévesen számolták ki a juttatás értékét. Erdei D. István, a Szövetség szakbizottsági tagja elmondta: „kifogásoljuk ezt a jogszabály-javaslatot, hiszen nem tisztázza azon személyek helyzetét, akik hibájából ez bekövetkezett”. Az a tény is elfogadhatatlan, hogy a törvény olyan összegek kamatos visszafizetésére kötelezzen személyeket, akik önhibájukon kívül, nem saját akaratukból nagyobb összegekhez jutottak, mint amit a törvényes keretek megszabnak — idézi a Szatmár megyei parlamenti képviselőt az RMDSZ hírlevele. Ilyen helyzetben van többek között 39 ezer kismama is.

Az ügyben megkerestük Bartos Bertalant, a Szatmár Megyei Szociális Kifizetések Ügynökség igazgatóját, aki elmondta, nem törvényalkalmazási probléma miatt fordul elő az, hogy egy korábban megítélt támogatást részben vagy teljesen vissza kell tartani, illetve az összeg visszafizetésére kell kötelezni a támogatásban részesült személyt. A gyermeknevelési szabadságon lévő kismamák például mulasztást követnek el akkor, ha nem értesítik a hatóságot arról, hogy az általuk választott egy- vagy kétéves gyes lejárta előtt visszamennek dolgozni, magyarázta Bartos. Az igazgató rámutatott, amennyiben a gyesen lévő szülő a gyermeknevelési szabadság lejárta előtt munkába áll, 15 napon belül értesítenie kell az ügynökséget, ugyanis ez esetben már csak havi 500 lejes ösztönzési támogatásra jogosult (azok a kismamák, akik a kétéves gyereknevelési szabadságot választják, fizetésük 85%-ára jogosultak ez idő alatt, de az összeg nem haladhatja meg az 1200 lejt, egyéves gyes idején pedig a juttatás nem lehet magasabb 3400 lejnél). Az ügynökséggel szembeni adósság nem csak a bekövetkezett változás közlésének az elmulasztásából adódhat, hanem az intézmények közötti adatközlés nyilvántartásba vétele miatti pár napos csúszás is eredményezhet hasonló helyzetet. A törvény betűje szerint a munkaadónak (is) minden ilyen jellegű változást 5 napon belül kellene jeleznie a hatóság felé, csakhogy míg a cég mulasztásáért még ejnye-bejnye sem jár, addig a támogatásra jogosultaknak kamatostul vissza kell fizetniük azt az összeget, amihez törvénytelenül jutottak hozzá. A képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottsága a múlt héten tárgyalta a törvénytervezetet, amely annyi engedményt tesz, hogy aki vállalja, hogy 180 napon belül törleszti az adósságát, nem kell büntető- és késedelmi kamatot fizessen.