Népes küldöttség érkezett pénteken a Nagykárolyi Helyi Tanács ülésére. A városvezetés az elmúlt hét folyamán bocsátotta közvitára azt a tervezetet, amely az európai uniós finanszírozásból kialakítandó új szociális lakások építésére vonatkozott.

Városvezetői tisztségének egyik legkomolyabb kihívásával áll szemben Nagykároly polgármestere, Kovács Jenő és csapata. A cél a városban élő igencsak népes roma közösség integrációja. A feladat nehézségét mutatja az is, hogy sok helyen kudarcot vallottak az ilyen jellegű törekvések, szerencsére azonban van pár példa a környéken — például Mezőfény és Mezőpetri —, ami kecsegtethet a siker reményével.

A polgármester a lakhatási körülmények megfelelővé tételében, a munkahelyek biztosításában és az iskoláztatásban látja a probléma orvoslásának lehetőségét. Első lépésként beindították azt az étkeztetési programot, amely révén a nagykárolyi 1-es Számú Általános Iskolában tanuló, zömében szörnyű szociális háttérrel rendelkező családból származó gyermekek kapnak reggelit és meleg ebédet. Az intézményben tisztálkodási és mosási lehetőséget is biztosítanak számukra. Ahhoz, hogy a gyerekek ebben részesüljenek, az szükségeltetik, hogy rendszeresen járjanak iskolába.

Második lépésként Nagykároly egyik nagy, romák által lakott városrészének a rendezését tűzték célul az önkormányzat illetékesei. A helyiek által csak dögtérként ismert rész, mint a neve is mutatja, nem éppen az amerikai sorozatból megismert Lilaakác köz. A dögtér szomszédságában lévő utcák lakói nap mint nap szembesülnek azzal, hogy mit is jelent ezen a részen élni. A nagykárolyi városvezetés viszont azt a célt tűzte ki, hogy a dögtért felszámolva annak helyére szociális lakásokat építtet, az itt lakáshoz jutó roma lakosoknak pedig komoly elvárásoknak kell eleget tenniük. Először is igazolt jövedelemmel kell rendelkezniük, a gyermekeknek rendszeresen járniuk kell iskolába, és nem utolsósorban rendben kell tartaniuk az általuk lakott ingatlant. Uniós pénzekből épülő lakásokról lévén szó ezt öt éven keresztül folyamatosan ellenőrzik majd.

Az elképzelés azonban nem aratott osztatlan sikert a dögtér mellett élő nem roma lakosok körében. Első lépés gyanánt egy többoldalas petíciót juttattak el a tanácsosokhoz, amelyben leírják, milyen nehézségekkel küzdenek a szomszédságukban élő roma közösség miatt. Ebben több pont is szerepel, úgymint a betöréstől, a magántulajdonuk megrongálásától való folyamatos félelem, az elviselhetetlen zaj és a különböző hulladékok elégetése miatt beszívott füst stb.

Egy másik beadvány is érkezett a lakosok részéről, amelyet több mint háromszáz személy írt alá, s amiben azt kérik, hogy ne a dögtérre építsék a szociális lakásokat. Attól félnek ugyanis, hogy idővel azokat is ide költöztetik majd, akik jelenleg az egykori Agro iskola színház mögötti bentlakásában tanyáznak. Drogosoktól és prostituáltaktól tartanak, s ezen álláspontjukat el is mondták a tanácsosoknak a tegnapi gyűlésen.

A lakosoknak címzett válaszában Kovács Jenő elmondta, hogy ő teljesen megérti őket és a problémáikat is, viszont a lakosoknak is meg kell érteniük azt, hogy a dögtéren a romák által épített viskók nem legálisan lettek kialakítva. Rendet kell tenni ott, mert ez a helyzet már így is elharapódzott, s látva a demográfiai adatokat, ha nem keresnek megoldást, tíz-húsz éven belül siralmas körülmények alakulhatnak ki ott, ami akkor már a város minden lakosa számára katasztrofális lesz. A roma közösség integrációja a normális körülmények megteremtésével kezdődik, s így rá lehet őket vezetni arra is, hogy ne vállaljanak annyi gyereket, nyomatékosította Kovács.

Az egyik lakos felszólalásában elsősorban azt sérelmezte, hogy már csak a tervek elkészültét követően szereztek tudomást a városrész átalakításáról. Mint mondta, adófizető polgárként elkeserítőnek érzi, hogy az állam csak a roma közösséget segíti: „Ha lakást akarunk venni, hitelt kell felvennünk, ahhoz pedig munkahely kell. Amíg tálcán kínálnak mindent a romáknak, addig semmit sem fognak tenni, nincs remény az integrációjukra.”

Keizer Lajos alpolgármester már csütörtök délután is egyeztetett a felháborodott lakosokkal a helyszínen. Amint arról tegnap beszámolt, sokakkal egyeztetett, s úgy gondolja, hogy közösen kell megtalálniuk a megoldást a problémákra.

„Az ott élőknek akarunk lehetőséget biztosítani a társadalomba való beilleszkedésre. Nagyon nehéz feladat ez, de esélyt kérünk arra, hogy jobb körülményeket teremtsünk. Mit javasolnak, dobjuk ki őket az utcára, vagy ne tegyünk semmit?” — tette fel a kérdést az alpolgármester.

Konkrét javaslat nem érkezett az ellenzők köréből azt illetően, hogy mégis mihez kellene kezdeni a város roma közösségével.

Ilie Ciuta tanácsos is felszólalt az elhangzottakkal kapcsolatban. A tanácsos hosszas beszédében inkább a felháborodott lakosok nyelvére igyekezett beszélni, s bár Kovács Jenő többször is felszólította, hogy nevezzen meg egy városrészt konkrétan, ahova ki lehetne helyezni a roma közösséget, pontos választ nem kapott a liberális tanácsostól.

Az érvek és ellenérvek felsorakoztatását követően a tanácsosok Ciuta tartózkodásával ugyan, de elfogadták a szóban forgó városrészre vonatkozó Részletes Városrendezési Tervet (PUD). A tanácsülés további részében viszont egybehangzóan — tehát Ilie Ciutával együtt — elfogadták azt a tervezetet, amelyet a dögtéri telep helyén kialakításra kerülő szociális lakásokra vonatkozóan készített a Spakk Line Kft.

„Mivel az Unió finanszíroz szociális projekteket, elkészítettük ezt az 56 lakásból álló csomagot, amely tartalmaz még egy szociális központot és egy mosodát is. Nem akarjuk odazúdítani a város cigányait, de legalitásba kell helyeznünk azokat, akik már most ott élnek. Térfigyelő kamerákkal szereljük fel a környéket, és amint kárt tesz valamelyikük a lakásban, azonnal kitesszük onnan. Ki kell mondanunk: több száz év alatt nincs kommunikáció a városban együtt élő nációk között. Ez nem maradhat így. Ha nem próbáljuk munkával, tanítással és egyéb fegyelmezési folyamatokkal magunk közé emelni ezeket az embereket, akkor nagyon rossz jövőt jósolok magunknak. Persze megkérdezheti tőlem a román és a magyar ember is, hogy mit foglalkozik a polgármester a cigányokkal. Erre az a válaszom, hogy én polgármesterként a jövőbe nézek. Ha mi nem próbálunk lépéseket tenni ebben az ügyben, akkor maximum harminc év múlva már nem lesz rá szükség, mert ők fognak minket integrálni. Ezt vésse mindenki a fejébe!” — mondta a gyűlést követően Kovács Jenő.

Tőtős Tímea