Deák Árpád nagyváradi szobrászművész Mold Máriusz nagykárolyi vállalkozó megrendelésére készítette el azt az alkotást, amelyet kedden, január 10-én, Ligeti Antal születése napján lepleznek le ünnepélyesen 15 óra 30 perctől.
A szobornál a reformkori festőművész munkásságnak sarkalatos pontjait Stefan Gnandt képzőművész foglalja össze, illetve Kovács Jenő polgármester Nagykároly, a művészetek városa címmel tart beszédet. A szobor előtti ünnepség Rózsa Albert szavalatával zárul, aki Juhász Gyula A Szobor című versét mondja majd el.
A műalkotást Stefan Gnandt és Kovács Jenő fogja leleplezni. Az esemény kulturális gálaműsorral folytatódik a Károlyi-kastély lovagtermében, ahol 16 órától üdvözlő beszédet mond dr. Végh Balázs Béla nyugalmazott egyetemi docens, irodalomtörténész, és fellépnek a Carmina Renastentia régizene együttes művészei, a Ceatăra román és a Rekettye Kulturális Egyesület magyar népművészei. A gála moderátorai dr. Végh Balázs Béla irodalomtörténész és Adrian Ștefănuți színész lesznek.
Petőfi kortársa
Muhi Sándor szatmárnémeti grafikus, művészeti közíró, aki szintén jelen lesz a szoboravatáson, nemrég arról publikált, hogy a nagykárolyi származású Ligeti Antal festőművész, a budapesti Nemzeti Múzeum képtárának 1868-ban kinevezett őre 1823-ban született, vagyis egy időben Petőfi Sándorral, Mezei Józseffel. Már egészen fiatalon vonzza a festői pálya, 1845-ben részt vett egy itáliai tanulmányúton, Nápolyban, Firenzében jár, ahol nagy hatással van rá id. Markó Károly festészete. Ligeti elsősorban tájképfestő volt, a festői tájak szerelmese, olyan témák keltették fel az érdeklődését, amelyek romantikus hangulatot árasztottak és ugyanakkor kultúrtörténeti vonatkozásaik is voltak. Ilyen volt a kor ízlésvilága, ilyenek voltak az elvárások akkoriban a festészettel szemben.
Az idealisztikus irányú tájképfestészet egyik kiváló képviselője
Ligeti 1848 tért haza itáliai útjáról. Részt vett az 1848-as szabadságharcban, majd bujdosásra kényszerült. Sopronban Hekler Antal néven festett arcképeket, egészen addig, amíg Károlyi István gróf befogadta a fóti kastélyába és támogatta művészi kiteljesedését. Neki köszönheti, hogy bejárja Keletet (Egyiptom, Palesztina, Ciprus, Libanon), jár Máltán, Szicíliában és rengeteg vázlattal tér vissza a fóti kastélyba, ahol ezek alapján egymás után készülnek a kiváló festmények.
Neve ismertté válik, anyagiakban sem szenved hiányt. 1861-ben Pestre költözik, ahol 1968-ban kinevezték a Nemzeti Múzeum képtára őrének. Ebben a minőségében hozzájárul a magyar képzőművészeti élet kiteljesedéséhez, olyan pályakezdő, induló művészeket támogat, mint Munkácsy Mihály és Mészöly Géza.
1890-ben halt meg, ebben az évben rendeztek a budapesti Műcsarnokban gyűjteményes kiállítást a munkáiból, a Kerepesi temetőben álló síremléke Dónáth Gyula munkája.
Végh Balázs