Még visszább szorítaná a már alig létező feketemunkát új intézkedésével a kormány, maximalizálta az ilyesmiért járó büntetéseket, pontosabb bérszámfejtést várhat el mostantól a munkaügy.

Még szorosabbra húzta a gyeplőt a kormány a munkaadók és munkavállalók viszonyát illetően, sajnos nem azért, hogy a két fél közül valamelyiknek jobb legyen, hanem hogy biztosabbá tegye a foglalkoztatásból származó állami bevételeket. A fontosabb módosításokról a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőségtől (ITM) kaptunk tájékoztatást.

Feketemunka már alig-alig létezik az országban, mégis úgy érezték, maximalizálni kell az emiatt a munkaadóra kirótt büntetés mértékét, így már nincs a ténymegállapító felügyelő által választható legkisebb összeg. Mostantól tízezer lejes büntetés róható ki a cégre be nem jelentett alkalmazás esetén, és ezt most már annyiszor kell kifizetnie a cégnek, ahány feketén dolgoztatott személyt találtak a munkaügyisek. „Jól szituált” cégekkel és szabálykövető ügyvezetőkkel szemben engedékeny a jogszabály, mivel ha a megbírságolt személy két napon belül fizet, csak a felét vasalják be rajta. A módosítások megszavazása előtt arra is számítani lehetett, hogy kihágás helyett bűncselekménynek minősítik a feketén dolgoztatást, büntetőeljárás azonban csak az ellen a cégvezető ellen indul, aki illegálisan az országban tartózkodó személyt dolgoztat feketén. Mostantól feketemunkának számít az is, ha valaki a munkaszerződésben szereplő részmunkaidő lejárta után dolgozik.

Feketemunka ezentúl az is, ha valaki a munkaszerződés aláírása előtt áll munkába, vagy ahogy felkerül az online nyilvántartóba, ilyen kihágásokért húszezer lejes bírság szabható ki. A munkavégzés időtartamának még pontosabb ellenőrzése érdekében ezentúl nem csak azt kell a bérszámfejtésben felvezetni, hogy melyik alkalmazott hány órát dolgozott az illető napon, hanem azt is, hogy hány órakor kezdett és hány órakor végzett aznap.

Princz Csaba