Vasárnap délelőtt Rácz Ervin lelkipásztor a bűn demoralizáló dominóhatásáról szólta szigetlankai gyülekezethez. „És mivel nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismeretükben, Isten kiszolgáltatta őket megbízhatatlan gondolkodásuknak, hogy azt tegyék, ami nem illik. Tele vannak mindenféle hamissággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, tele irigységgel, gyilkos indulattal, viszálykodással, csalással, rosszindulattal; besúgók, rágalmazók, istengyűlölők, gőgösek, fennhéjázók, dicsekvők, találékonyak a rosszban, szüleiknek engedetlenek, kíméletlenek, szószegők, szeretetlenek és irgalmatlanok. Ezek ismerik ugyan Isten igazságos rendjét, amely szerint halálra méltók, akik ilyeneket tesznek; mégis nemcsak teszik ezeket a dolgokat, hanem azokkal is egyetértenek, akik ilyeneket tesznek.” (Róma 1,28-32) A dominó első lépése a gondolat, amin még könnyebben lehet uralkodni. Aztán a dédelgetett, megposhadt gondolatból vágy lesz, a vágyból tett, a tettből szokás és a rossz szokás karaktert formál, rossz karaktert, olyan személyiséget, ami nemhogy csak teszi a rosszat, hanem egyet is ért vele. Isten mentő kegyelme ettől a süllyedésből ment meg és ebből emel fel.” – mondta.
Az igehirdetést követően vitéz Seres Ferenc költő örvendeztette meg az egybegyűltek szívét egy szép lírai verscsokorral. A megemlékezés záróakkordjaként vitéz dr. Keresztesi Csaba-Árpád, aki a gyülekezet tagja, tartott rövid történelmi előadást Akik megjárták a Magyar Golgotát címmel, amelyben felelevenítésre kerültek az 1848-1849-es magyar forradalom döntő pillanatai, különösen a világosi fegyverletétel utáni bosszúszomjas Habsburg terrorhullám eseményei. A Julius von Haynau táborszernagy, a “bresciai hiéna” vezette bosszúhadjárat legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött, amikor Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét, az aradi vár sáncárkában pedig mártírhalált halt a honvédhadsereg tizenhárom vezérlő tábornoka. Az áldozatok között volt gróf és egyszerű polgár, s a magyarok mellett találunk szerbet és horvátot, osztrákot és birodalmi németet, valamint örményt is. Hősökre emlékezünk minden évben október 6-án, olyan hősökre, akik nemzetiségüktől függetlenül felkarolták a magyar nemzet ügyét, harcoltak érte és életüket áldozták a magyar szabadság oltárán. Ők azok, akik megjárták a Magyar Golgotát Emlékük legyen örökké áldott!
Rácz Ervin