Nyilvánosságra hozta a kormány az agrárkamarák önszerveződését szabályozó törvénytervezet-javaslatát. Az új elképzelésekről dr. Scholtz Béla mezőgazdasági közgazdász számolt be. A kamarák csak hazánkban nem alakultak meg az EU tagállamai közül.

Az Európai Unió régebbi tagországaiban a mezőgazdasággal foglalkozók önszervezéses alapon hoztak létre agrárkamarákat — tájékoztatott dr. Scholtz Béla mezőgazdasági közgazdász. — Ezek az alulról szerveződő és a gazdák által fenntartott szervezetek nagy hatással vannak a mindenkori kormányokra, részt vesznek az agrárstratégiák kidolgozásában, és közösen keresik a megfelelő támogatási formákat. Amennyiben a szaktárca nem tartja be az ígéreteit, és nem tartja be a megállapodásokat, az agrárkamarák képesek a mezőgazdasági miniszter megbuktatására is. Az újonnan csatlakozott EU-s tagállamok közül még csak Romániában nem alakultak meg az agrárkamarák, bár már 2007-től folyamatban van az önszerveződés, de csak 2010-ben fogadták el az agrárkamarák működését szabályozó törvényt, amivel a gazdák akkor nem értettek egyet — a törvény megalkotói a politikumnak akarták alárendelni az agrárkamarákat —, az alkalmazásra nem került sor.

Törvénymódosítás

A 2010/283-as törvényt a 2012/122-es törvény módosította, kivonva az agrárkamarákat a kormány hatásköréből, lehetőséget adva az önszerveződésre, de ilyen módon önfenntartók kell hogy legyenek — mutatott rá Scholtz. — Az új törvény értelmében minden megyében huszonöt tagú vezetőtanácsot kell választani, tíz tagot különböző gazdaszervezetek javasolhatnak, a további tizenöt helyre agrárszakemberek, az agráregyetemek, középfokú mezőgazdasági szakoktatási intézmények végzettjei, agrárszakszervezetek képviselői, valamint fiatal egyéni gazdák pályázhatnak.

Szakemberek szerint nem véletlen, hogy az elmúlt húsz év során a gazdaszervezetek nem tudtak megerősödni, hiszen minden kormány pénztelenül, kiszolgáltatottan hagyta őket, hogy ne tudjanak beleszólni az agrárpolitika alakításába.

Új feladatkör

Előfordulhat, hogy a tavasszal esedékes agrárkamarai választások előrelépést jelenthetnek, ha legitim szervezetek jönnek létre, és azok a gazdák érdekeinek megfelelő irányt szabnak ennek a fontos ágazatnak. Az agrárkamarák átvennék a szaktanácsadó hivatalok munkáját is. Érdemes lenne bevenni az alapszabályzatokba a falugazda-hálózatok kiépítését is — jegyezte meg Sholtz Béla. A falvakban olyan mezőgazdasági szakemberekre van szükség, akik napi kapcsolatban vannak a gazdákkal, segítik őket a pályázatírásban, növényvédelemben, állattartásban.

Véleményem szerint — hangsúlyozta a közgazdász — a jelenlegi kormány újra fogja alakítani a mezőgazdasági tanácsadási központokat (a törvényjavaslat szerint), melyek a Mezőgazdasági Minisztériumnak lesznek alárendelve. Az agrárkamarákat valószínűleg létre fogják hozni a 2012/122-es törvény szerint. Ezek teljesen önfenntartóak lesznek, a szaktárca anyagi támogatása nélkül fognak működni. Figyelembe véve a személyeket, akik beiratkoztak ősszel a választásokra, meg vagyok győződve, hogy rendelkeznek a hatékony működéshez szükséges szakértelemmel és anyagi forrásokkal. Ha kezdetben az agrárkamarák befolyása nem is lesz annyira jelentős, de beleszólhatnak az agrárpolitika alakításába, talán pár év múlva még a mezőgazdasági miniszter személyét is eldönthetik.

Elek György