A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai is hétfőn délelőtt.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hăncescu pénteken azt nyilatkozta, azért tüntetnek a parlament épülete előtt, mert a kormány felelősséget készül vállalni az intézkedéscsomagot tartalmazó tervezetért.

A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor elmondta, szeptember 1-jétől kezdődően további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni a szakszervezeti tagokkal, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségét sem.

Iskolaösszevonások, osztálymegszűnések jöhetnek?

Mint ismeretes, a rendeletcsomag tanügyet érintő fejezetében szerepel, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát — ez ugyanis jelenleg Romániában átlagosan 18 óra (a gyakorlati neveléssel-oktatással elkötött munkaidőre értendő, s nem az adminisztratív feladatok elvégzésével), és a plusz két órával —  az európai gyakorlatnak megfelelően —  20 órára emelkedik. 

Daniel David tanügyminiszter egy pár nappal korábbi sajtótájékoztatón nyomatékosította ugyan, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások, s a deficitcsökkentő intézkedéscsomagra azért van szükség, mert „az ország válságban van” — viszont támogatja az önálló jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmények számának csökkentését, és az osztálylétszámok növelését is.

A tervek szerint a 300 fős diáklétszámmal rendelkező oktatási intézmények elvesztenék jelenlegi önálló jogi személyiségüket, és csak az 500 fő feletti intézmények lennének azok, ezzel pedig közel 900 igazgatói tisztség szűnne meg (az érintettek visszamennek tanítani) — ami részleges spórlás szempontjából nagyon jól hangzik, ugyanakkor számtalan vidéki kis iskola „halálát” is jelentené. Olyanokét, amelyek már most is a masszív diákelvándorlással küszködnek, hiszen nem új keletű, komoly gond a nagyobb településbeli/városi iskolák elszippantó ereje és a szülők azon mentalitása, minszerint a városi iskolában többet, jobb minőségű oktatást kap gyermeke, mint a falubeliben — ami egyrészt nem mindig igaz, másrészt figyelmen kívül hagyja a kisdiákok részéről megkövetelt áldozatot (elég csak a reggeli – déli ingázást említeni), harmadrészt pedig valamilyen szinten diszkriminatív és erősíti az iskolaelhagyást is (ami szintén nagyon komoly gondot jelent már hosszú évek óta), hiszen nem minden szülőnek van anyagi lehetősége távolabbi iskolába járatni gyermekét.
Persze az önálló jogi személyiség megszűnés nem jelenti feltétlenül magának az iskolának a megszűnését is, viszont számtalan kérdést vet fel: például  a nagyobb tanintézmény vezetősége, amelyhez majd hozzácsatolják/összevonják, mennyire fogja szem előtt tartani az adott kisközösség vagy épp nemzetiségi kisebbség igényeit, elvárásait. stb.
Sok kicsi iskola van, emiatt a rendszer nagyon széttagolt, de ezzel a lépéésel, az oktatási övezetek „koncentrálásával” a rendszer töredezettségét szüntetnék meg részben — véli a tárcavezető. Hogy milyen áron, arra már nem tért ki.

Ugyancsak a hatékonyság és takarékoskodás jegyében növelnék az osztályok létszámát is: a jelenlegi 10 – 24 fős létszámot kettővel, 12 – 26 közöttire emelnék, illetve nagyon kivételes esetekben, nyomós indokkal pedig továbi négy fővel, de 30 diáknál nem lehet több.
„Jelenleg a maximális létszám fölött két diákot még be lehet venni, azonban ha már három gyerekkel van több, akkor két osztályt kell indítani, ami rengeteg olyan kiadást generál a rendszerben, amit nem tudunk fedezni” — részletezte Daniel David. 

Teljes mértékben elutasítja a kormány a közoktatást érintő "válságkezelő" terveit az RMPSZ

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöksége július 6–án közzétett állásfoglalásában reagált a deficitcsökkentő intézkedésekre.
Mint fogalmaznak, a közoktatásban dolgozó romániai magyar pedagógusok nyitottak arra, hogy szolidaritást vállaljanak az ország gazdasági helyzetének javítását szolgáló méltányos és szükséges intézkedéseinek foganatosításában, de nem tudnak szolidaritást vállalni olyan intézkedések alkalmazásával, amelyek „tanintézményeink létét, működését, a minőségi oktatás körülményeit, kollégáink és tanítványaink jóllétét, a romániai (magyar) oktatás jövőjét lehetetlenítik el. 

Meggyőződésünk, hogy egy társadalom válságkezelő intézkedésének legfontosabb, már rövid- és középtávon pozitív társadalmi hatást gyakorló, illetve hosszútávon a gazdasági növekedésben is jelentős eredményt előidéző intézkedése a közoktatás kiemelt támogatása és erősítése lehet. 
Ennek szellemében határozottan úgy gondoljuk, hogy a tanintézmények és osztályok/csoportok diáklétszámainak, valamint a pedagógusok óraszámainak a tervezett növelése nem idéznek elő a válságkezelésben számottevő gazdasági, fenntarthatósági eredményeket, ellenben rendkívüli mértékű negatív hatást gyakorolnak az iskolai oktatás és nevelés minőségére, hatékonyságára. 

Határozott véleményünk, hogy ezen intézkedések rövid idő alatt történő erőltetett alkalmazása a közoktatást általános válságba taszítják, a tanintézményeinkben eddig is tapasztalt nevelési jellegű problémákkal, nehézségekkel, kihívásokkal és jelenségekkel (sajátos nevelési igényű diákok fejlesztése, az iskolai erőszak és függőségek megelőzése, felzárkóztató, differenciáló fejlesztői  tevékenységek hatékony alkalmazása, tehetségápolás lehetőségei stb.) történő megküzdés lehetőségeit rendkívüli mértékben ellehetetlenítik, számos intézmény-fenntartási gondot és a zajló fejlesztési projektek gyakorlatba ültetésének, megvalósításának sikertelenségét okozhatják. 

A pedagógusok heti tanítási óraszámának növelése, az óraszám-kedvezmények csökkentése nagyobb régiséggel rendelkező pedagógusok esetében, a tanintézményvezetők, tanfelügyelők katedra kötelezettségi óraszámainak az indokolatlan nagymértékű növelése, valamint a kezdő pedagógusoknak folyósítható bérezési kedvezmények csökkentése hozzájárulnak a pedagógus utánpótlás válságának további mélyüléséhez, a rendszerben oktató pedagógusok szakmai kiégésének fokozódásához, a felelősségteljes iskolai menedzsment hatékonyságának az ellehetetlenítéséhez, számos eredményes és életképes magyar tanintézmény összevonásához, illetve többezer pedagógusi állás megszűnéséhez vezetnek. 

Mindezek szellemében teljes mértékben és teljes egészében elutasítjuk a kormány a közoktatást érintő "válságkezelő" intézkedési tervezetét, s arra biztatjuk politikai döntéshozóinkat és jogalkotóinkat, hogy képviseljék az érvényben levő közoktatási törvény előírásainak az alkalmazását, illetve kizárólag olyan módosító kezdeményezéseket támogassanak, amelyek akár válságos időkben is, a közösségeink tagjainak jóllétét, a minőségi oktatás mindennemű feltételeit biztosítani képes közoktatáspolitikára alapoznak.”

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!

(Nyitókép: a szerző archív felvétele)