Az első magyar szent napja jó alkalom, hogy amolyan Márai-módra átgondoljuk, hogy mit is jelent számunkra a haza — javasolta hallgatóságának nm. és ft. Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök Szent István-napi szónoklatában szombat délelőtt, a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele római katolikus székesegyházban. Istenhez fohászkodunk, mint minden ünnepen: Isten, áldd meg a magyart! Nagy ünnep az augusztus huszadikai, mert az államalapító király nem csupán a katolikus egyház első magyar szentje, Magyarország fővédőszentje, de a szatmári egyházmegyének is a fő oltalmazója.

A haza szentháromsága

Szent István volt az, aki megteremtette a magyar haza stabil és mindmáig élhető kereteit, emlékeztetett Schönberger. A főpap szándékosan a haza kereteiről beszélt, és nem az állam kereteiről, hiszen a kettő között óriási különbség van. A haza alapjait a hit képezi, és István Istenbe vetett hite egyben nemzetbe vetett hitét is jelentette, mely hit összetartó erőnek bizonyult a történelem folyamán. A hazában hinni kell, a hazát szeretni kell, a hazáért élni kell, jelentette ki Schönberger. Államot lehet precízen működtetni, de attól az nem válik hazává, állampolgárként lehet támogatni az állam működését, de attól egy állampolgár még nem lesz hazafi.

Koszorúzás

Ma ismét hazára van szüksége a magyarságnak, és ma ismét békevágyó hazafiak kellenek a hazának. Pontosabban Szent István-i haza és Szent István-i jellemmel felvértezett hazafiak kellenek a hazának, pontosított a főpap. Kevés rá emlékezni, kevés nagy tetteit felemlegetni, ha nem élünk úgy, ahogy ő élt — nyomatékosította.
A szentmise után a hallgatóság részt vett a székesegyház falánál álló Szent István-szobor megkoszorúzásában. Az ezer éve élt államférfi lábaihoz politikai és szakmai szervezetek, intézmények, civil szervezetek tagjai, továbbá közszereplők, tisztségviselők és magánemberek helyezték el koszorúikat.

Princz Csaba