Az eddigi hagyományoknak megfelelően 9 órától a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban celebrál ünnepi szentmisét Schönberger Jenő megyéspüspök. 9 órától koszorúkat helyeznek el Szent István oltárképe alatt. 17 órától a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének udvarán dr. Nagy Mihály Zoltán nagyváradi történész Márton Áron — kisebbségi társadalomépítés egyházi alapokon címmel tart előadást.

Nemzeti ünnep

Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé: erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, és törvénynapot tartott, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia (1740–1780) a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlóval lobogózták fel a középületeket augusztus 20-án.

A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel.

1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték. A kommunisták sem vallási, sem nemzeti hátterét nem vállalták, de megszüntetése helyett tartalmilag változtattak rajta. Először az új kenyér ünnepeként állították be, majd alkotmányuk hatálybalépését időzítették új — szocialista — államalapításként 1949. augusztus 20-ra, így 1989-ig a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték.

Szatmári hagyományok

A Szent István Kört Szatmár megyei történelemtanárok alapították Thoroczkay Sándor elnökletével 1991-ben, azzal a céllal, hogy a magyar történelemmel kapcsolatos ismereteket terjesszék, népszerűsítsék a legújabb történelmi kutatások eredményeit, és előmozdítsák a helytörténeti kutatásokat. A kör első előadása 1991. augusztus 20-án volt, azóta minden évben szerveznek koszorúzással egybekötött ünnepet meghívott előadók részvételével.

Szent István ünnepe az összetartozás ünnepe is. Államalapító királyunknak sikerült egy olyan keresztény alapokra épülő országot létrehoznia, ami lehetőséget teremtett a magyar nép egységének a megszilárdulására. Több mint 1100 éve az a cél, hogy ez az egység — ami a magyarság megmaradásának a záloga — megmaradjon. Szent István országát nagyon sokan elhagyják. Szent István törvényeit nagyon sokan megtagadják. Kiürülnek a templomok, mások lakják be a földet, amiért a történelem során az ősök nagyon sokszor hoztak véráldozatot. A múltban a harcok során fogyott a nemzet, ma az elvándorlás és a beolvadás miatt.

A Szent István-napi megemlékezéseken szükség lenne egy új elhatározásra. El kell dönteni, hogy meg akarunk maradni, meg akarjuk tartani hitünket, vagy beolvadunk, elpusztulunk. Szent István korában kevesen voltunk, de Nagy Lajos korára naggyá nőttünk. Az új elhatározás elkerülhetetlen, de meghatározó nemcsak közösségi, hanem egyéni életünkben is.