Az egyházmegye több pontján búcsút ünnepelnek Szent Joachim és Szent Anna ünnepén, július 26-án.

A Boldogságos Szűz Mária szülei Joachim és Anna. Az ünnep a 13-14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is. Érthető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült. Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26. A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála napját, amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i ünnep. V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-ban ismét felvették a római naptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től március 20-án, 1738-tól a Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól augusztus 16-án ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Kálmándon, Felsővisón, Kisbábonyban, Szinfalun és Nagytarnán ünneplik a Szent Anna titulusára szentelt templomuk/kápolnájuk búcsúját. Ennek megfelelően Kálmándon július 26-án, az ünnep napján tartanak búcsúmisét délelőtt tizenegy órától, Főcze Imre P. Bonaventura OFM szentbeszédével. A nagytarnai kápolnánál 28-án, vasárnap gyűlnek össze a hívek. Tizennégy órától Ft. Szmutku Róbert, a nagybányai Krisztus Király egyházközösség plébánosa szentbeszédével lesz a búcsúmise.