Szombaton a Partiumi Magyar Napok keretében ismét kötetlen beszélgetést szerveztek a helyi lakosság és az RMDSZ politikusai között. A Legyen helyi vezetőink vendége egy fröccsre! címmel meghirdetett találkozón többnyire helyi problémák vetődtek fel.

A beszélgetést File Mónika moderálta, aki lehetőséget adott mindenkinek, hogy tegye fel a kérdéseit, hogy a megszólított politikusok megadhassák a választ. Kereskényi Gábor arra kérte a résztvevőket, hogy nyitottan, nyíltan beszélgessenek a gondokról, bajokról és az örömökről, a várost, a megyét és az RMDSZ-t érintő problémákról. Vannak gondok, vannak ügyes-bajos dolgai a szatmári magyar közösségnek, amiket meg kell beszélni.

Többen jelentkeztek lakónegyedi problémákkal. Volt aki azt panaszolta, hogy egyesek a bejárati ajtó elé parkolnak az autójukkal, volt olyan eset, hogy emiatt nem tudott megállni a mentőautó. Mások azt panaszolták, hogy nincsenek illemhelyek az autóbuszmegállókban. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere az első kérdésre azt válaszolta, hogy a lakosság kérvényezze a közlekedési bizottságnál, hogy készítsenek egy sárga felfestést a lépcsőházak bejáratához, és ha arra parkol valaki, akkor azt meg lehet bírságolni. A közvécékkel kapcsolatban Kereskényi elmondta, hogy a buszmegállók nem pályaudvarok, ezeken a helyeken a jövőben sem fognak közvécéket állítani. A buszmegállóknak tisztáknak és rendezetteknek kell lenniük, a terv az, hogy ezeket felszerelik olyan kijelzőkkel, amelyeken követhető, hogy mikor jön a következő autóbusz. Az új városrendezési tervben szerepel, hogy közvécéket működtessenek a forgalmasabb helyeken, de nem a buszmegállókban.

Pataki Csaba megyei tanácselnök pontosított, hogy külön kell választani a városi és a megyei tömegszállítást. A végleges megoldás az lesz, hogy lesz egy autóbusz-pályaudvar a Szamos jobb, egy másik a Szamos bal oldalán. Ide érkeznének be a vidéki járatok, ahonnan városi buszokkal mennének tovább a központba tartó utasok. Ezek a pályaudvarok fel lesznek szerelve mindennel. Az egyik pályaudvar a Batizi úton, a felüljáró alatt lesz, a másik a Transurban udvarán.

Felvetődött a Széchenyi-szobor kérdése, a terv létezik, de nem lehet tudni, hogy mikor valósul meg. Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke a kérdésre válaszolva elmondta, hogy elindult a tervezés és az engedélyeztetés egy egész alakos szobor elkészítéséhez, de kiderült, hogy az sokkal többe kerül, mint a mellszobor. A megye százharmincezer lejjel támogatja a szobor elkészítését, hétezer lej gyűlt össze adományokból, ez körülbelül öt százaléka a költségeknek. Thoroczkay Sándor azt javasolta, hogy meg kell maradni a mellszobornál.

Balvinszky Sándor javaslata az volt, hogy legyenek a városi tanácsnak minden utcában önkéntesei, akik ismerik az utcában létező problémákat és tudják tartani a kapcsolatot a lakossággal és a tanáccsal is.

Nagy Szabolcs megyemenedzser ismertette, hogy a helyhatósági választások előtt az önkéntesek feljárták a várost, egy nagyon hasznos nyilvántartás jött létre, felmérés készült arról is, hogy milyen igényeik vannak a lakosságnak és ezek megvalósításán dolgozik most a városvezetés. Az információgyűjtés most is zajlik és rengeteg jelzés jut el a tanácshoz.

Nits János elmondta, évekig ült az asztal másik oldalán és tudja jól, hogy milyen könnyű kérdezni. Válaszolni is könnyű, de nehéz eredményes munkát végezni. Nits megemlítette, hogy amikor a parlamenti képviselőket kérdezi arról, hogy mi van a körgyűrűvel, azt válaszolják, hogy ez a megye dolga, a megye vezetőinek kellene jobb kapcsolatot ápolni Bukaresttel.

Pataki Csaba szerint butaságot beszélt az, aki azt állította, hogy a körgyűrű a megyei tanácshoz tartozik. Ez egy országos beruházás, két hónapja indult el a tervek megvalósítása. A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnak (CNAIR) nincs tájékoztatási kötelessége a megyei tanács és a város irányába (szerk. megj.: ha ez így van, akkor miért kampányol minden jelölt közel húsz éve azzal, hogy körgyűrűt épít?) Az országos költségvetésből száznegyven millió lej van elkülönítve a körgyűrűre, ezt a parlament szavazta meg.

Ugyancsak Nits János vetette fel, hogy az 1990-es években, amikor sok munkahely megszűnt, megnőtt a betegnyugdíjasok száma. Ezek közül nagyon sokan nem valós betegek. Most a lakónegyedekben is azt látjuk, hogy folyamatosan nő a mozgássérülteknek fenntartott parkolók száma. Az úgymond egészséges emberek parkolási díjat kell hogy fizessenek, miközben a rokkant igazolvánnyal rendelkező, de sok esetben egészséges emberek számára újabb és újabb parkolóhelyeket hoznak létre. Nits elmagyarázta, hogy azok a mozgássérültek számára létrehozott parkolók, amelyek Szatmárnémetiben vannak, szabálytalanok, ugyanis kellene legyen mellettük másfél méter szabad hely, hogy a rokkant oda is tudjon állni a tolókocsival.

Pataki Csaba normálisnak tartja, hogy minden parkolóban legyen egy hely fenntartva a mozgássérülteknek. Nem a mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyek kellene zavarják a lakosságot, ugyanis az nem zavart senkit, amikor az előző polgármester a 2400 parkolóhelyből 1800-at kiadott ingyenesen, protokollként.

Ressler Stefan ügyvéd, városi tanácsos hozzátette, hogy a 2006/448-as törvény kimondja, hogy minden parkolóban kötelező a mozgássérültek számára helyet fenntartani. Függetlenül attól, hogy egy negyedben laknak mozgássérültek vagy sem, a parkolók négy százaléka fenn kell legyen tartva.

Nits János újabb kérdése az volt, hogy decemberben hozott a városi tanács egy határozatot, miszerint meg kell alakuljon egy bizottság, melynek tagjai felmérik, hogy hány megrongált és elhagyott épület van a városban. Szeptembertől lehetne büntetni azokat az épülettulajdonosokat, akik nem tartották be a határozatokat. Mi a helyzet most? — kérdezett rá.

Ressler Stefan a kérdésre elmondta, hogy az említett tanácsi határozat arra vonatkozik, hogy az elhagyott és rossz állapotban lévő épületek rendbetételére kell kötelezni a tulajdonost. Több mint ötszáz ilyen épület van Szatmárnémetiben, ezek közé tartozik a Pannónia Szálló is. Az elhanyagolt épületek adóját az önkormányzat négyszáz százalékra is megemelheti. A Pannónia Szálló tulajdonosa például kapott egy év felfüggesztett börtönbüntetést és hétszázezer euró kártérítés kifizetésére kötelezték. Fellebbezés után egy év letöltendő büntetésre változtatták az ítéletet és nem kell kifizetnie a kártérítést.

Kereskényi Gábor azzal egészítette ki Ressler magyarázatát, hogy felleltározták azokat az épületeket, amelyek felújításra várnak. Csak a régi főtéren nagyon sok üres épület van, amelyeknek a tulajdonosaival nem lehet felvenni a kapcsolatot. Van egy bírósági határozat, melynek értelmében a Pannónia Szálló tulajdonosa végezze el a szükséges állagmegóvó munkálatokat. Kereskényi nem lát esélyt arra, hogy a tulajdonos ezzel foglalkozzon, a törvény viszont lehetőséget ad arra, hogy a város elvégezzen bizonyos munkálatokat, ezt meg is teszik. Kereskényi beszélt arról is, hogy a városvezetésnek milyen nehézségei vannak abból kifolyólag, hogy az előző polgármester nem kötött olyan szerződéseket, hogy a kivitelezőket a határidő betartása mellett a minőségi munkavégzésre is kötelezni lehessen.

Elek György