Tegnap a képviselőház és a szenátus együttes ülésén egyhangúlag, 357 szavazattal elfogadták a honatyák speciális nyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet, s bár az RMDSZ 30 képviselője és szenátora jelen volt a szavazáson, de tartózkodtak, és nem szavaztak — ők ugyanis azt szeretnék, ha valamennyi speciális nyugdíj egyidejűleg lenne eltörölve (vagy speciálisan megadóztatva).

„Várjuk, hogy azok, akik ma lelkesen megtapsolták a honatyák különnyugdíjának eltörlését, mielőbb és ugyanilyen lelkesen tapsolják meg a titkosszolgálati dolgozók, rendőrök, volt szekusok, ügyészek, bírák különnyugdíjának az eltörlését is” — fogalmazott megkeresésünkre Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, aki szerint olcsó populizmus, demagógia és szemfényvesztés volt, ahogy a román politikai pártok eltörölték a képviselők és szenátorok speciális nyugdíját, mert ezzel nem oldódott meg a több éve fennálló probléma. Mint kifejtette, „az RMDSZ az összes speciális nyugdíj egyidejű eltörlését szorgalmazza. Kizárólag a hozzájárulásos nyugdíjrendszert tudjuk támogatni, azonban ehhez arra van szükség, hogy a törvény betűje mindenkire egyformán vonatkozzon. A parlamenti képviselők és szenátorok szolgálati nyugdíja 1,38%-a a speciális nyugdíjak összességének, amelynek a 74,09%-át a bírák és ügyészek különnyugdíja teszi ki. A különnyugdíjakat a legtöbb kategória 25 évnyi munkaviszony után kapja meg — azaz 40–45 évesen nyugdíjba vonulnak egy 20 000 lejes járulékkal, és nem ritkán még fizetést is kapnak (sok esetben az államtól). Az RMDSZ következetesen azt kéri: teljesen töröljék el a speciális nyugdíjakat minden kategória esetében! Ez az egész parlamenti procedúra porhintés, nem rendezi a nyugdíjak helyzetét, nem oldja meg a méltánytalanságokat, és nem csökkenti az állami költségvetésre nehezedő terhet. Egy ilyen kaliberű problémát egységesen kell kezelni, és nem egy hirtelenjében megírt, hárommondatos törvénnyel. Kértem, hogy nézzük meg az összes alkotmánybírósági indoklást, amivel eddig elutasították a különnyugdíjak eltörlését, és ezek figyelembevételével építsünk fel egy olyan rendszert, ami alkotmányos, és életbe lehet léptetni. Nem volt rá hajlandóság — mint ahogy arra sem, hogy a speciális nyugdíjak legyenek speciálisan megadóztatva. Ezt már többször is javasoltuk az évek során, de mindig leseperték az asztalról” — mondta. 

Speciális nyugdíj — speciális adóztatás

Érthetetlen (vagy nagyon is érthető) módon minden kormány berzenkedik a speciális nyugdíjak speciális megadóztatásától — pedig az lenne az Alkotmánybíróságon legkevésbé megtámadható megoldás. Tegnap a parlament eltörölte a különnyugdíjak egy töredékét, a hadsereget, a belügyet, az igazságügyet, a bírákat és ügyészeket no meg számtalan egyéb kategóriát érintő, vaskosabb rész viszont továbbra is megmaradt.

Az RMDSZ honatyái tegnap tartózkodtak a szavazástól (amivel valószínűleg ismét magukra vonják az összköznépi haragot), véleményük szerint ugyanis korrekt módon minden speciális nyugdíjat egyszerre kell(ene) eltörölni — vagy még inkább speciálisan megadóztatni. Az eltörlésnek ugyanis vannak bizonyos jogi, sőt, több esetben nemzetközi vonzatai is, hiszen mikor valaki nyugdíjba vonult, egy érvényben lévő, hatályos törvény szerint megy nyugdíjba, azaz a plusz juttatása megszerzett joga, s egy törvényt visszamenőleg megszüntetni nagyon kétes eredménnyel végződhet — mint ahogy ez a kétes eredmény számtalan esetben igazolódott is, amikor a taláros testület helyt adott a döntéseknek az Alkotmánybíróságon való megtámadásának, és elutasította annak eltörlését. Sokkal hatékonyabb és kivitelezhetőbb (lenne) az a megoldás, amelyet az RMDSZ már évek óta javasol — ám valamilyen érthetetlen, vagy inkább nagyon is érthető okból minden épp aktuális kormány elutasítja: bizonyos nyugdíjösszeg fölött fizessen 90 százalék vagy annál is több adót az illető. Ezt javasolta (ismételten) Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes a szerdai parlamenti szavazást megelőzően, aki a szövetség álláspontját kifejtve úgy fogalmazott: vessenek ki 99%-os adót valamennyi különnyugdíj esetében arra az összegre, amely meghaladja az államfő fizetését — így elkerülhető lenne, hogy bizonyos illetők aberráltan magas, semmivel sem igazolható, 70 000 lejes havi speciális nyugdíjat kapjanak. Kelemen ugyanakkor hangsúlyozta azt is: sem a külföldi missziókban részt vett, nyugalmazott katonák, sem a volt parlamenti képviselők vagy szenátorok különnyugdíja nem éri el ezt a hatalmas összeget, amilyet leginkább volt bírák, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács vagy az alkotmánybíróság egykori tagjai kapnak.

„Adózzuk meg a különnyugdíj azon részét, amely meghaladja az államfő fizetését! Minden nyugdíjból származó jövedelemre, amely meghaladja ezt az összeget, határozzanak meg 99%-os adókulcsot! Ebben az esetben nem merülne fel alkotmányossági probléma” — mondta, hozzátéve: arra kérte a koalíciós partnereket, hogy korrektül és igazságosan oldják meg a problémát. Úgy tűnik azonban, kérése nem talált teljesen halló fülekre — a speciális nyugdíjak speciális megadóztatásának javaslatát most sem koronázta siker.

Szabó Kinga Mária