Kivétel nélkül mindegyik romániai városban nyomasztó gondot jelentenek az illegális szeméttelepek és a nem túl hatékonyan működő lakossági szelektív hulladékgyűjtés. 2019-től már nem lesz pardon.

A lakossági hulladékkezelés problémája szerepelt a Romániai Municípiumok Egyesülete (AMR) keddi ülésének napirendjén, tájékoztatta lapunkat Szatmárnémeti polgármestere. Kereskényi Gábor elmondta, hogy egyebek mellett azt kérték a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy könnyítse meg a polgármesterek dolgát az illegális szeméttárolás jelenségének felszámolása érdekében. Nem kellene elaprózni ezt az ügyet, és csak az önkormányzatokra bízni a megoldást, hangsúlyozta Kereskényi, országos érvényű szigorításokat kellene bevezetni annak érdekében, hogy elejét vegyék annak, hogy a városszélek, a gazdátlan területek szemétlerakókká váljanak. A szatmárnémeti elöljáró szerint a legnagyobb gond az, hogy az eredeti hulladékgenerálók olyanokra bízzák a szemét széthordását mindenfelé a városban, akiknek sem jövedelmük, sem tulajdonuk nincs, így sem büntetés, sem adóterhelés formájában nem tudja a város behajtani rajtuk a büntetést, akkor sem, ha járőrözés közben tetten éri őket a városi rendőr. Szükség lenne egy olyan, központból jövő szigorításra, összegzett Kereskényi, hogy a bírságolás mellett elkobozható legyen a jármű is, amivel a köztéri szemetelést elkövették, ez hatékonyabb lenne, mint a jelenlegi rendszer, kétszer is meggondolnák, hová rakják a szemetet.

A felvetésre Graţiela Gavrilescu reagált; meg fogják vizsgálni a szigorítás bevezetésének lehetőségét, azon viszont már most dolgoznak, hogy átszervezzék a környezetvédelmi őrséget úgy, hogy nagyobb legyen a hatásköre környezetvédelmi kihágások terén, és komolyabb pénzbírságokat róhasson ki a szennyezőkre, szemetelőkre, mint eddig.

Szóba került a szeméttelepre vitt hulladék tárolási költségét terhelő tonnánkénti 30 lejes szemétadó is, Kereskényi szerint 2019 januárjában ezt be fogják vezetni, nem lesz több halasztás, ezért még tovább kell fokozni a szelektív gyűjtés hatékonyságát Szatmárnémetiben is. Ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, az azt jelenti, mutatott rá a polgármester, hogy kevesebbet kell a Florisalnak kivinnie a szamosdobi tárolóba, így kisebb mennyiséget terhel majd a többletköltség. Nagy hibája a szelektív mennyiséget mérő rendszernek, emelt ki egyet a fennálló anomáliák közül Kereskényi, hogy a bevásárlóközpontok nem jelentik le az önkormányzatok felé, hogy mennyi újrahasznosítható hulladékot — főleg papírt, üveget és alumíniumdobozt — adtak le náluk az emberek. Ez is a lakosságtól származik, és elég nagy mennyiség lehet, mutatott rá a polgármester, ezek az adatok is a szelektív/nem szelektív hulladék arányán javítanának, mindenképp az előbbi javára.

Princz Csaba