EU-s bírságokra számíthatunk jövőtől, ha nem teszünk eleget a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó szabályoknak, a lakosság átneveléséhez viszont az akarat mellett idő is kell.

A szelektív hulladékgyűjtés meghonosítása érdekében tanácskoztak magyarországi szakemberekkel pénteken szatmári cégek, hatóságok képviselői a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szervezésében. Békéssy Erzsébet, a hatóság igazgatója arra kérte a vendégeket, hogy adjanak tanácsot arra nézve, hogy jövő év elejéig, azaz bő négy hónap alatt miként lehetne áttérni Szatmáron a szelektív hulladékgyűjtésre. Amint Kovács Gyula, az AQUA-K BT vezetője kifejtette: Magyarországon jó eredményt a diákok bevonásával végzett magatartásfejlesztő program adott, melynek keretében a felnőttekhez közvetlenül jutott el az üzenet: a saját gyermekeik szóltak rájuk, szégyenítették meg őket, ha nem figyeltek arra, hová milyen típusú hulladékot tesznek. Mint megtudtuk, a hatékony módszer olcsó is: az iskolákban pillepalackkupak-, illetve használtelem-gyűjtő versenyeket szerveztek. A szakember szerint azonban teljesen lenullázza az átnevelő program eredményeit, ha például a felnőtt azt látja, hogy a szemétszállító vállalat a kocsijaiban összevegyíti a szelektív kukák tartalmát, ahogy az Szatmárnémetiben történik. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes volna közvélemény-kutatást szervezni e téren, hogy kiderüljön, mivel lehetne olyan szinten motiválni az embereket, hogy a hulladékot helyesen gyűjtők aránya elérje a „kritikus tömeget”. Mint elhangzott, a szelektív gyűjtés kérdése alapvetően szociológiai probléma, ezért ajánlatos előre bemérni a lakosság ingerküszöbét.

Szatmárnémetiben is bemutatták a Peleskei Ifjúsági Táborban készült, pillepalack-kupakokból kirakott Istenszülő-ikont, melyet először a Kossuth-kertben, a Zöld Ház előtt lehetett megtekinteni, majd átszállították a Közigazgatási Palotába, ahol a megyei önkormányzat székházának előterében állították ki. A körülbelül 300 éves kegytárgy pontos mását a gyerekek 50 ezer darab kupakból rakták ki. Amint Pallai Béla peleskei görögkatolikus parókus elmondta: fontosnak tartják a természet védelmét, ezért vállalkoztak arra, hogy megszervezik az akciót, mely elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára figyelmeztet. Békéssy Erzsébet, a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője díjakat nyújtott át a szorgos gyerekeknek és a tábor szervezőinek egyaránt. Lapunk érdeklődésére kifejtette: nagy örömére szolgál, hogy az egyházak egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak a természetvédelmi programokban való részévételre. Rámutatott, nemrég értek a végére egy nagy megvalósításnak: az ügynökség és a Szatmári Református Egyházmegye jóvoltából néhány hete avathatták fel az európai uniós finanszírozással felújított nagytarnai környezetvédelmi és ökumenikus egyházi tábort. Mint megtudtuk, egy újabb figyelemfelhívó kezdeményezésen dolgoznak, melyhez 4 millió palack-kupakot használnak majd fel, azt azonban az igazgató egyelőre nem árulta el, hogy pontosan mi a tervük. Annyit azonban megtudtunk: be akarnak kerülni vele a Guinness-rekordok könyvébe. A bemutatót követően a Zöld Házban konferenciát tartottak magyarországi szakértők bevonásával a modern, környezetbarát hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztítási módszerekkel kapcsolatosan. Bence Fülöp, a Trinity Enviro Kft. képviselője főként tervezési, szervezési kérdéseket boncolgatott. Kifejtette: a kötelező EU-s normáknak való megfelelés, azaz a környezetbarát hulladékkezelésre való áttérés akár csődbe is vihet egy települést, ugyanakkor, ha ésszel csinálják, gazdasági fejlődést is hozhat munkahelyteremtés és a lakosság profittermelő képességének növelése révén. Mint elmondta, hibás az a széles körben alkalmazott módszer, mely szerint a szemétgyűjtéssel és a szennyvízkezeléssel különböző cégeket bíznak meg, mivel olcsóbban és hatékonyabban oldhatóak meg a problémák integrált projektek révén. Bence Fülöp szerint a magyarországi példák azt mutatják, hogy nem érdemes megvárni, ameddig kormányzati szintről rákényszerítenek bizonyos típusú eljárásokat az egyes településekre, kistérségekre. Úgy vélte, sokkal jobb megoldások születnek, ha a helyi szereplők időben nekilátnak a munkának és a térség adottságainak megfelelő módszereket ültetnek gyakorlatba. Néhány konkrét példával is alátámasztotta érveit, megemlítette például az 57 ezres Zalaegerszegen kiépített rendszert, ahol a szennyvíztisztítóból származó iszapból biogázt állítanak elő, melynek felhasználásával megoldják a telep épületeinek fűtését és a járművek üzemanyaggal való ellátását. Kovács Gyulától, az AQUA-K BT vezetőjétől főleg a hulladékgazdálkodás terén kértek tanácsot a jelen lévő hatósági, illetve önkormányzati képviselők, valamint a szatmári begyűjtőcégek küldöttei. A szakértő szerint Magyarországon többféle módszert is alkalmaztak az úgynevezett hulladék-szigetek kialakításától kezdve a színes zsákos megoldáson át a biokukás rendszerig, és mindegyikkel sikerült eredményeket elérniük. Mint kifejtette: a lakosság átnevelésére vonatkozó kampányt a diákok bevonásával végezték, ami hatékonynak bizonyult, mivel a felnőttekre maradandó benyomást tett, amikor a gyerekük szólt rájuk, ha nem a megfelelő helyre tették a különböző típusú hulladékokat. Mint elhangzott, anyagilag is igyekszenek motiválni az embereket, melyre jó módszert jelent, ha pontosan akkora mennyiségű, nem szelektíven gyűjtött hulladék után fizetnek (egyébként nagy összegű) szállítási díjat, amennyit termelnek. Ennek révén sikerült elérniük, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű újrahasznosítható hulladékot gyűjtsék válogatva, ugyanis ennek szállítását ingyen végzik.

Babos Krisztina