Az első változatban eltörölnék a vallás, zene, rajz és testnevelés tanórákon a jegyeket, ugyanakkor a rajz és a zene közül egyet kellene válasszanak a fiatalok tanévenként. Szintén törölnék az órarendből a tanácsadás és személyiségfejlesztés, valamint a műszaki nevelés órákat. Vallásból, zenéből, rajzból és testnevelésből az elképzelés szerint nem jegyeket, hanem minősítéseket kapnának a fiatalok. A munkacsoport magyarázata szerint ezek a tantárgyak az egyéni készségekre, elhivatottságra, irányultságra alapoznak, ezért is lenne elégséges, ha csak minősítéssel értékelnék a diákokat.

A vallásórák számát egyébként egyáltalán nem csökkentenék, továbbra is kötelező tantárgy maradna, nem úgy a zene és a rajz. Jelenleg egy-egy órájuk van a diákoknak az utóbbi kettőből hetente, az első projektváltozat szerint azonban ezek választhatók lennének: azok a diákok, akiket a zene érdekel jobban, azt tanulhatnák, míg a többiek rajzórákra járhatnának a szüleik beleegyezésével.

A tanácsadás és személyiségfejlesztés óra eddig heti egyszer szerepelt az órarendben az V–VIII. osztályosok számára, ez azonban teljesen kikerülne, helyette az osztályfőnök az osztályfőnöki órákon keríthetne sort erre a diákok, szülők igényei szerint.

Évfolyamokra bontva a következőképpen alakulhatna az új tanterv az első variáns szerint: az ötödikeseknek a jelenlegi 25 helyett csak 22 kötelező órájuk lenne, melyekhez hozzáadódhat maximum két választható tantárgy. Teljesen eltűnne a műhelyóra, valamint a tanácsadás és személyiségfejlesztés, a különálló zene- és rajzóra helyett pedig megjelenne heti egy órában a művészeti nevelés tantárgy — csoportokra bontva, választás szerint tanulhatnák egyiket vagy másikat a diákok.

Hatodik osztályban a jelenlegi 27 helyett 24 órájuk lenne a diákoknak, folytatódna a művészeti nevelés a külön zene és rajz helyett, ugyanakkor továbbra sem kerülne vissza az órarendbe a műhelyóra, valamint a tanácsadás és személyiségfejlesztés.

Hetedik és nyolcadik osztályban az eddigi harminc helyett 27 kötelező óra szerepelne hetente, ahogyan az alsóbb évfolyamokon is, a műhely és tanácsadás és személyiségfejlesztés nélkül, illetve a zene és a rajz egy órába lenne összevonva a művészeti nevelés heti egy órájában.

A második kerettanterv-változat alapján a latin nyelv kerülhetne ki az órarendből, kevesebb lenne a második idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz és történelem tanórákból. Ebben a változatban sem szerepelne a tanácsadás és személyiségfejlesztés foglalkozás, valamint a műszaki nevelés, azaz a „műhelyóra”.

Ez alapján az ötödikeseknek a 25 helyett 22 tanórájuk lenne hetente úgy, hogy heti két történelemóra helyett csak egy maradna, a zene és a rajz összefonódna egy órában művészeti nevelés címen, törölnék a műhelyórát és a tanácsadás és személyiségfejlesztést.

Hatodik osztályban 23 kötelező óra lenne hetente a jelenlegi 27 helyett úgy, hogy a heti két fizikából csak egy maradna, a heti két biológiaórát is egyre csökkentenék, ugyanakkor teljesen eltűnne a műhely és a tanácsadás és személyiségfejlesztés az órarendből.

Hetedik osztályban 25 kötelező heti óra maradna a harmincból. Ennek az évfolyamnak nem lenne latinórája — a jelenlegi kerettanterv heti egyet ír elő —, a heti két kémiaórából csak egy maradna, teljesen kivágnák a műhely, valamint a tanácsadás és személyiségfejlesztés órákat.

A nyolcadikosoknak 26 órájuk lenne egy héten az eddig 30 helyett, nekik a második kerettanterv-változat a heti kettő helyett csak egy második idegennyelv-órát írna elő, és szintén egyre csökkenne az eddigi kettőről a földrajzórák száma, valamint nem lenne műhely és tanácsadás és személyiségfejlesztés óra.

Bármelyik variáns is lépjen életbe, a magyar tannyelvű diákoknak természetesen több heti tanórájuk lenne, hiszen ezekhez hozzáadódik a magyar nyelv és irodalom tantárgy.

Bumbuluţ Krisztina