Fiatal felnőttkorba léptek a Szatmárnémeti Református Gimnázium végzősei, akik a betartandó fogadalmak kezdete előtt állva emlékeztek a lassan hátuk mögött hagyott négy évre.

Tanárokkal, diákokkal, meghatott szülőkkel, barátokkal és ismerősökkel zsúfolásig megtelt tegnap délután a Szatmárnémeti Református Gimnázium tornaterme, ahol a hagyományos szalagtűző ünnepségen a maturandusoktól „búcsúztak el” diáktársaik — azaz nem búcsúztak, hanem, mint azt Katona Réka műsorvezető pontosította: emlékeztek az elmúlt négy évre, felelevenítve az együtt töltött pillanatokat és azt a folyamatot, melynek nyomán a 2013-ban „szél hozta” kiskamaszokból 2017 áprilisára egymással törődő és egymásra figyelő, szorosan összetartó közösség kovácsolódott.

Szilágyi Éva iskolaigazgató köszöntő-búcsúztatójában úgy fogalmazott: ismeri ennek a három osztálynak minden tanulóját, s bár ez lehet előny és hátrány is, azt bizonyosan tudja, hogy gazdag útravalót kaptak: hitet, tudást, szeretetet — ami erőt s támasztékot ad a majdani akadályok átugrásához. „Tartsátok meg mindazt a jót, amit itt kaptatok és hallottatok. Vigyétek magatokkal, s legyetek büszkék arra, hogy a Refi diákjai lehettetek. És öregbítsétek hírnevét” — mondta Erdei Árva István iskolalelkész. A „felnőttek” útravalóit követően a tizenegyedikes iskolatársak — Keresztes Szőke Erzsébet, Mátyás Erika, Igli Brigitta, Fülöp Tamás és Márk-Nagy Ágota segítségével összeállított — hangulatos, zenés előadásban elevenítették fel a „mi történetünket”. A visszapillantás a refis mindennapokat bemutató vidám osztályvideókkal folytatódott, hatalmas nevetések és nagy derülések közepette, majd az est legmeghatóbb pillanataként feltűzték a szalagot a maturandusok keblére.

 Szabó Kinga Mária