Nagykároly

Székházavató ünnepség Nagykárolyban

2014.10.26 - 18:49

A polgármesteri hivatal új székházánál a szalagot Kovács Jenő polgármester, Riedl Rudolf és Mircea Govor megyei tanácsi alelnökök és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes vágta át.

Szombaton nem csak a Hadsereg Napja alkalmából szervezett ünnepségen vett részt a miniszterelnök, illetve több miniszter is, hanem a nagykárolyi polgármesteri hivatal új székházának az átadási ünnepségén is. Az egykori Arany Szarvas fogadó épületének felújítása több éven át tartott s a restauráló szakemberek odafigyelésének köszönhetően a kétszáz éves épület valóban régi szépségében csodálható meg — erre pedig hamarosan mindennap alkalmuk nyílik majd a nagykárolyiaknak.  Az épület gazdag történelmi múltra tekint vissza: gróf Károlyi György megbízásából, Ybl Miklós tervei alapján épült a XIX. század első felében, 1838-ban. Az Arany Szarvas fogadóval a gróf feleségének, a kor ünnepelt szépségének, Zichy Karolinának akart kedveskedni, több funkciót is szánva az épületnek: az akkori kor legmagasabb igényeit ellátó vidéki szállás, az emeleti impozáns bálterem alkalmas volt a megyebálok megrendezésére, ideális helyszín vándorszíntársulatok fellépéseihez és zenei előadások számára — s ebben a bálteremben ismerkedett meg Petőfi Sándor 1846. szeptember 8-án Szendrey Júliával. A fogadó egészen a XIX. század utolsó negyedéig működött, majd az 1870-es évektől kezdődően városházaként használták az 1970-es évek közepéig, később különböző intézmények működtek benne. Sem iskolaként, sem irodaházként nem igazán törődtek vele, híres báltermét tornateremként használták, amíg használhatták. Legutóbb, a rendszerváltás előtt kaszárnyaként működött, egyre elhanyagoltabb állapotban.

Időbe telt, amíg az állam végül is a városnak adta, és elsősorban Kovács Jenő polgármesteré az érdem, hogy nem jutott a lebontás sorsára. „Tipikus erdélyi, meg magyarországi városháza, a díszteremben van egy páholy, ahová úgymond a pórnép is fölmehetett, lent voltak a városatyák. Ezeket az épületeket meg kell menteni, és az utolsó pillanatot fogtuk ki” — jelentette ki pár évvel ezelőtt Kovács Jenő polgármester. „Többször is megpróbáltuk pályázatok révén felújítani, de soha nem kaptunk rá pénzt, mivel túlságosan kockázatosnak találták. Akkor megvizsgáltattam statikusokkal, akik más véleményen voltak. Kultúrtörténeti jelentősége miatt mindenképpen meg akartuk tartani-menteni. Nem volt más választásunk, mint összébb húzni a nadrágszíjat és a városi költségvetésből felújítani. Elvégre nem vagyunk olyan szegények, mint látszunk. Minden évben lecsíptünk rá egy kisebb-nagyobb összeget, aztán csak elkészült.” Valóban elkészült (teljes egészében önkormányzati költségvetésből): a tetőszerkezetet is átalakították és a tetőtér kiegészült néhány új teremmel, az irodák mellett konferenciatermek és protokoll-terem is lett, illetve egy közel kétszáz négyzetméteres díszterem is, sőt az udvarban könyvesbolt-kávézó várja az irodalom- és kávékedvelőket, ahol egy Petőfi–Szendrey szoborpárt is szeretnének elhelyezni.

Szabó Kinga Mária