Egy tanulmányból kiderül, hogy Romániában az országos nettó átlagfizetésből — 395 euró — európai uniós viszonylatban a legkevesebb, azaz tizenhat élelmiszerkosarat lehet vásárolni.

Egy nemrégiben közzétett tanulmányból kiderül, hogy Romániában az országos nettó átlagfizetésből (395 euró) 16 élelmiszerkosarat lehet vásárolni, míg a magyarországi és lengyel lakosok húsznál több élelmiszerkosarat vehetnek. A romániai lakosoknál csak a bolgárok szegényebbek, derül ki a tanulmányból. Az Európai Unióban Románia a sereghajtó a 395 eurós nettó átlagfizetéssel, míg a listavezető Nagy-Britannia, ahol hatszor többet keresnek átlagosan a munkavállalók. Az élelmiszeriparban érdekelt tulajdonosi egyesületek által megrendelt tanulmány rávilágít arra, hogy amíg a romániai lakosok az átlagfizetésből 16 élelmiszerkosarat vásárolhatnak, addig a lengyelek 25-öt, a britek pedig majdnem ötvenet, a bolgárok azonban alig 13-at. A patronátusok az élelmiszerkosarak csekély számáért nemcsak az alacsony béreket, hanem a húskészítmények esetén alkalmazott 24 százalékos hozzáadott értékadót (áfa) is okolják. Az áfaérték nemcsak a vásárlókat érinti negatívan, hanem a romániai vállalkozókat is, ugyanis ők alulmaradnak a külföldi termelőkkel szembeni versenyben az árak tekintetében. Például, amikor Magyarországon csökkentették a sertéshús esetén az áfát 27-ről 5 százalékra, csökkent a hús ára, s a határ menti lakosok Magyarországon szerezték be a szükséges húsmennyiséget. Az élelmiszeriparban érdekelt tulajdonosi egyesületek azt állítják, hogy a húsipari termékek esetén fenntartott 24 százalékos áfával az állam „megeszi” a lakosság húsának egynegyedét.