Licitre került ugyan az Északi Autópálya tervezése, de a Nagybánya–Szatmárnémeti–országhatár közötti szakasz szőrén-szálán eltűnt belőle, miközben a „folytatása”, azaz az M3-as magyarországi autópályára vezető M49-es gyorsforgalmi út rohamléptekkel készül.

Vasárnap délben, a szatmárnémeti RAR-székhely átadásán ígérte meg Răzvan Cuc ex-szállításügyi miniszter, hogy hétfőn felkerül a Közbeszerzések Elektronikus Rendszerében (SEAP) az Északi Autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt versenypályázat — annak a szatmáriak által (de nem csak) lassan húsz éve várt útnak a terve, amely az országhatártól Szatmárnémetin–Nagybányán– Désen–Besztercén–Dornavátrán vezet keresztül Suceaváig. És amely összekapcsolódik a már Szatmárnémeti határában „kopogtató” M49-es gyorsforgalmi úttal, ami a magyarországi M3-as autópályára vezet.

Nos, 'kis' késéssel, szerdán délután valóban fel is került a SEAP-ra az Északi Autópálya — pontosabban annak megrövidített változata, ugyanis a kiírt versenypályázat szerint az autópálya Suceavától csak Nagybányáig tart; a Nagybánya–Szatmárnémeti–országhatár közötti szakasz szőrén-szálán eltűnt. A kiírás egyébként három tételre (Nagybánya–Beszterce közötti szakasz, becsült érték: 19 415 185,95 lej; Beszterce–Dornavátra közötti szakasz, becsült érték: 16 497 789,72 lej és Dornavátra–Suceava közötti szakasz, becsült érték: 17 595 156,80 lej) tagolta az autópályát, a jelentkező cégek január elejéig nyújthatják be ajánlataikat, míg a licit nyerteseinek nem kevesebb mint 15 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy elkészítsék a megvalósíthatósági tanulmányokat.

Szatmár „kifelejtése” az autópálya-projektből több mint furcsa — egyrészt a Szatmár és a Máramaros megyei önkormányzatok saját költségükön még 2005-ben elkészíttették annak a gyorsforgalmi útnak a megvalósíthatósági tanulmányát, amely a két megyeközpontot kötötte volna össze, s amelyet akkor át is adtak az éppen hivatalban levő szállításügyi miniszternek. És ennek a Szatmárnémeti–Nagybánya közötti gyorsforgalmi útnak a megvalósíthatósági terve lépett elő napjainkra az Északi Autópályává, illetve a nyomvonal egy részét „használták fel” Szatmárnémeti körgyűrűjének kialakításánál.

Szatmár határában kopogtat az M49-es

Másrészt ugyancsak a 2000-es évek közepén született egyezség egy, Szatmárnémetit is érintő, Románia–Magyarország közötti gyorsforgalmi út létrehozásáról, melynek szükségessége már akkor is jelentős volt. S bár Magyarországon jó ideig stagnáltak a dolgok — ugyanis nehezen sikerült eldönteni a végleges nyomvonalat s kérdéses volt, hogy a metszési pont Csengersima–Pete határvonalon lesz-e, vagy más irányba viszik az utat, hogy a Natura 2000-es természetvédelmi területet elkerülje —, tavaly felpörgött a tempó: az M3-as autópálya leérkezett Mátészalkáig, kiírták a Mátészalka és Csengersima között tervezett M49-es gyorsforgalmi út második szakaszára is a közbeszerzést, idén tavasszal a magyar és a román kormány szakemberei megkezdték az egyeztetést a két ország közötti közlekedésfejlesztést illetően, a munkacsoport kora nyári találkozóján pedig úgy körvonalazódott: az M49-es gyorsforgalmi út valószínűleg Csenger–Óvári vonalon fogja átlépni az országhatárt és összekapcsolódik a Szatmárnémeti–Suceava Északi Autópályával. Ez a felpörgés lépésre késztette Cuc ex-szállításügyi minisztert is, aki nyár eleji szatmárnémeti látogatásán jelentette be: jelentős anyagi források állnak rendelkezésre, az Északi Autópálya részét képező országhatár–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út kiemelten fontos beruházás, hát miért várnának vele az országos közútkezelő társaság (CNAIR) által betervezett 2022-ig, startoljon 2019. augusztus végétől, mert van rá lehetőség. A start tervét augusztus végén valóban el is küldték az Országos Közbeszerzési Ügynökségnek (ANAP), ahonnan aztán tegnap délután — megnyirbált változatban — fel is került az elektronikus közbeszerzési rendszerbe.

Az autópálya-csonkítás ténye előtt teljesen értetlenül és megdöbbenve áll Pataki Csaba tanácselnök is: „Nem tudom, de még csak elképzelni sem, hogy mi lehet az oka Szatmár 'kifelejtésének'. A logika meg a józan paraszti ész szerint nem lehet egy út építését a közepétől megkezdeni — s ennek az autópályának a legfőbb célja és értelme az (lenne), hogy rácsatlakozzon az európai úthálózatra. Más fejével gondolkodni nem tudok. Talán azt tervezik, hogy aktualizálják azt a több mint 15 éves megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek egy részét felhasználták a körgyűrű kialakításánál? S aztán egy külön közbeszerzési eljárásra írják ki? De így nem egészséges, hiszen utóvégre egy összefüggő útról beszélünk, s mi a garancia arra, hogy a különböző szakaszok ugyanakkorra, vagy nagyjából ugyanakkorra készülnek el” — nyilatkozta szerkesztőségünk megkeresésére.

Szabó Kinga Mária