Zsúfoltságig megtelt az Északi Színház nézőterme szombaton este, az Egycsillagú égbolt – XVII. Magyar Kultúra Hete rendezvénysor nyitóelőadásán. „Tizenhét éves az Ady Endre Társaság, amelynek alapító okiratában úgy fogalmaztunk: célunk a keresztény értékrend és a nemzeti kultúra megőrzése. Ez a cél bő másfél évtized alatt sem változott, az Egycsillagú égbolt előadásaira általában Kossuth-díjas, érdemes művészeket, előadókat, társulatokat hívtunk — az idei rendezvénysoron sincs ez másként.” – fogalmazott rövid köszöntőjében Tóth-Páll Miklós színművész, az Ady Endre Társaság elnöke. 

A Magyar Állami Népi Együttes pedig pazar utazásra, vagy még inkább: vándorlásra vitte a nézőket, hiszen a koncertelőadás alatt valóban mindenféle muzsika szólt: a népzenétől és népies nótától kezdve balkáni és dzsessz-ritmusokon át az autentikus cigány dalokig, nagyszerű, a mondanivalót erősítő táncokkal és vizuális elemekkel fűszerezve. 
A Nagyvárosi Vándorok talán az első és egyetlen olyan összeállítás, amely a zenész cigányokat állítja előtérbe — az előadás középpontjában vitathatatlanul középpontjában Radics Ferenc prímás és zenekara áll, akik hihetetlen virtuozitással szólaltatták  meg hangszereiket, és képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait ma is interpretálni.

„Társulatunk az utolsó Magyarországon, ahol a cigányzenének még megvan a respektje. Ennek alapja, hogy kiváló cigányzenészek dolgoznak nálunk a zenekarban. Vezetőjük Radics Ferenc volt az előadás szerkesztője, s mintegy természetes és szükségszerű folyamatként egyik tehetséges fiatal táncosomra, tanítványomra, Farkas Máté rendező-koreográfusra bíztam a színpadra állítást.” – fogalmazott egy korábbi interjúban Mihályi Gábor, a  Magyar Állami Népi Együttes vezetője. 

Szabó Kinga Mária

Határtalanul rovatunk a Culture Plus Egyesülettel partnerségben a Nemzeti Együttműködési Alap-NEA támogatásával valósult meg. 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!