Bessenyei Gedő István édesapja, Bessenyei István munkásságát idézte, akinek élete nagy részét a diákszínjátszás iránt érzett szenvedély vezérelte — olyannyira, hogy súlyos betegen is elvállalta a zsűrizést a PADIF-on, és megtartotta hagyományos színjátszó táborait. Odaadó munkájának tiszteletére az idei, immár 22. alkalommal megrendezésre kerülő ODIF az ő nevét fogja viselni.

Bodea György, a szilágycsehi Gheorghe Pop de Băseşti Technológiai Líceum aligazgatója és a színjátszócsoport vezetője az ODIF és PADIF múltját foglalta össze: az első ODIF 30 éve, 1992-ben került megrendezésre Szatmárnémetiben Nagy Gyula magyartanár kezdeményezésére, alapötlete pedig magyarországi fesztiválokból származott. Vándorfesztivál lévén helyszíne évről évre változott a nyertes csoport származásától függően. Bodea György elmondta, hogy szilágycsehiek is részt vettek az első ODIF-on, majd idővel, az ODIF mintájára Szilágycsehben megszervezték a kisebb, de annál közkedveltebb PADIF-ot, ami az országos fesztivál dobbantójaként szolgált a Partiumból származó diákszínjátszók számára — majd pár évvel később aztán a PADIF vette át az ODIF szerepét is, így az országos fesztivált azontúl Szilágycsehben rendezték meg, a tanügyminisztérium támogatásával. Bár a körülmények nem mindig voltak a legmegfelelőbbek az esemény lebonyolítására, a szervezők minden évben rengeteg segítséget és támogatást kaptak, köztük Bessenyei István színművész közreműködését is
Az elmúlt egy-két évben azonban a pandémia és egyéb kellemetlenségek miatt elmaradt a PADIF, de jelentős múltja és fontos küldetése miatt Bodea György úgy gondolta, hogy azáltal, hogy „hazahozza” az országos fesztivált, újra felélesztheti azt.

Pataki Enikő igazgatónő, az új főszervező szintén megosztotta színjátszó fesztiválos élményeit, ami tanári pályafutása óta élete meghatározó része marad, majd a diákszínjátszás fontosságáról és szépségeiről beszélt. Örömmel értesült arról, hogy mindenki, akit megkeresett a fesztivál ötletével, fontosnak tartotta az esemény megvalósítását, majd arra buzdította a diákszínjátszással foglalkozó tanárokat és kollégákat, hogy novemberben látogassanak el a Szatmárnémetiben újra megrendezésre kerülő országos fesztiválra.
Szejke Ottilia főtanfelügyelő-helyettes elégedettségét fejezte ki a szatmárnémeti pedagógusok, de főleg a magyartanárok felé, amiért ennyire nyitottak és jól szervezettek, aminek köszönhetően számtalan ilyen jellegű színvonalas rendezvény kerül megszervezésre Szatmárnémetiben — ami nem csak a város és megye nevét tünteti fel jó színben, hanem a gyerekeket is egy új, szebb világba vonzza be, jelen esetben a színház világába. Emellett a tanfelügyelőség képviseletében biztosította a jelenlévőket, hogy gondoskodni fog a szükséges anyagi támogatások beszerzéséről.

Pataki Enikő igazgatónő néhány, a fesztivállal kapcsolatos információt is megosztott, s ezekből kiderül, hogy az idei ODIF-ot november 11. és 13. között rendezik meg a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében, amelyre legfeljebb 15 fős és legtöbb 30 perces előadásokkal nevezhetnek az ország diákszínjátszó csoportjai, a verseny mellett pedig a tervek szerint workshopok, szakmai beszélgetések, kiértékelők és egyéb kísérőrendezvények színesítik majd a fesztivált. 
„A diákszínjátszásban nem az az elsődleges cél, hogy majdani színészeket képezzünk, sokkal fontosabb, hogy színházszeretővé, nézővé váljanak a fiatalok. De talán még ennél is fontosabb — és ez volt a fesztivál névadójának, édesapámnak a hitvallása is —, hogy a színpadon állva személyiségük fejlődni tud, és olyan nyílt, bátor emberekké válnak, akik nem rettennek meg, ha közönség elé kell lépjenek, ha vállalniuk kell nyilvánosan a gondolataikat, legyen szó akár a színházi alkotás, de akár egy kémiatudományi konferencia, egy prezentáció vagy egy állásinterjú kontextusáról. A diákszínjátszás egyúttal szociálisabbá, csapatmunkára alkalmasabbá és tudatosabbá teszi azokat, akik belekóstolnak” — mondta zárásképpen Bessenyei Gedő István.

Szabó Beatrix