Egy nap múlva átadják Szatmárnémeti harmadik hídját, s ennek kapcsán dr. Szőcs Péter Levente történész, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója egy kis hídtörténelmet oszt meg közösségimédia oldalán, valamint olvasóinkkal, Szatmárnémeti történelmének több olyan érdekességét is felelevenítve, amelyet sokan talán nem is tudnak.

„A szatmári békét (1711) követő időszakban a vár elvesztette hadászati jelentőségét, védműveit és épületeit elbontották, helyét polgárházak foglalták el.

A híd viszont nem vesztette el jelentőségét, a frissen egyesült és szabad királyi városi rangot elnyert Szatmárnémeti saját költségén tartotta karban. Ekkor, azaz a XVIII. század folyamán a bal partra vezető híd volt jelentősebb, de az fából épült; volt még egy híd, ami Németibe vezetett, a Kazinczy utcán, már kőből, valamint még két kisebb híd a régi várárkok felett az Eötvös (A. I. Cuza) és a Várdomb (Decebal) utcákon.

Tekintettel a hidak stratégiai jelentőségére, a bécsi központi hatóságok támogatták a hidak építését. Ebből az időszakból származik a Szamoson, a Decebal híd közelében álló fahíd tervei, valamint az egy kisebb, a Homoród folyón átvezető kőhíd terve. Látható, hogy ezek az építmények már komoly mérnöki munkák voltak, tartós használatra és szilárd szerkezetekkel. A rajzok részletezik a hídlábak szerkezetét és a cölöpök elhelyezésének módját. Az első katonai felmérés már csak a Szamoson átvezető hidat és a Németibe vezető kőhidat tünteti fel.
Alacsony vízállás mellett ma is láthatók a Szamos híd fa lábazatainak maradványai a Decebal híd mellett.

A hidterveket a budapesti Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik; a hídlábak famaradványairól fotók 2004-ben készültek, a Szatmár Megyei Múzeum irattárában találhatók, ugyanitt őrzik a hidak lábaiból vett mintákat dendrológiai keltezéshez.”

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!