Szatmárnémeti séta a mellrák ellen

2016.09.22 - 12:04

A Szatmár megyei RMDSZ Nőszervezete vállalásához híven egy újabb tematikus eseményt szervez Szatmárnémeti séta a mellrák ellen. Lépj az egészségedért! címmel. A betegség megelőzéséről és kezeléséről dr. Major Klaudia nőgyógyásszal beszélgettünk.

 

A mellrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében. Romániában évente hatezer nő betegszik meg és kétezer hal meg emlőrákban. A fenti riasztó adathoz hozzájárul, hogy országos szinten csak a veszélyeztetettek mintegy negyvenöt százaléka megy el szűrővizsgálatra, pedig egy kis odafigyeléssel és korai felismeréssel reálisak lennének a túlélési esélyek.

— Hogyan lehet időben felismerni az emlődaganatot?

— A daganatos betegségek és kimondottan a mellrák időben történő felismerése önvizsgálattal lehetséges. A mellben keletkezett daganatok többsége könnyen kitapintható elváltozást okoz. Így ha ilyet észlelünk, azonnal keressünk meg egy szakembert. Ha nem is mindennap, de legalább hetente ellenőrizzük, hogy minden rendben van-e. Ez az elővigyázatosság nemcsak a mellrák megelőzésére legyen igaz, hanem a többi rákos betegség kialakulását is próbáljuk megelőzni. Figyeljünk a testünk változásaira, és ha valamit észlelünk, akkor vegyük komolyan a jeleket és kérjük szakember segítségét.

— Mi történik akkor, ha önvizsgálatkor nem észlelhető a daganat?

— Bár az önvizsgálat hatékony eszköz, több esetben mégsem elégséges, ezért van szükség a szűrővizsgálatokra, hogy megerősítést kapjunk arról, ha elváltozás történt a szervezetben. Ezért tartjuk fontosnak, hogy minden 20. életévet betöltött nő háromévente jelentkezzen szűrővizsgálatra, 45 év felett pedig évente szükséges a mammográfia.

— A daganatos betegségekre való hajlam örökölhető?

— Sajnos igen, éppen ezért feltétlenül körül kell nézni a rokonságban. Ha több rákos beteg és főleg mellrákkal küzdő beteg van vagy volt, akkor gyakrabban és rendszeresebben kell elmenni szűrővizsgálatokra és önvizsgálatot végezni. Hajlamosító tényezőként megemlítendő a menstruációs ciklus késői jelentkezése (16 év felett), a menopauza korai beállta (40 éves kor előtt), de akik nem szültek vagy későn szültek, nem szoptatták újszülöttjüket, könyvészeti adatok szerint fokozott kockázatnak vannak kitéve. Kockázatot jelent az alkoholizmus, a fogamzásgátlók szedése (nem arról van szó, hogy kontraindikált a szájon át bevett fogamzásgátló tabletta, hanem a helyes szedése, illetve ennek abbahagyása, szüneteltetése) és a posztmenopauzális hormonterapia is, amennyiben a nőbetegnek hormonterápiára van szüksége már a menopauza beállta után.

— Milyen panaszok jelentkeznek az emlődaganatnál?

— A leggyakoribb panasz a fájdalmas emlő, de nem szabad összetéveszteni a gyakran előforduló, a női ciklushoz kapcsolódó emlőfájdalommal, ami fiziológiás állapot. Az emlők fájdalma a ciklus második felében és kifejezetten a menstruáció előtti időszakban tapasztalható. Ezt elsősorban a kötőszövet hormonális hatásra bekövetkező lokális duzzanata, ödemája okozza. Ezzel ellentétben aggodalomra ad okot az egyéb, kóros eredetű emlőfájdalom. Fontos kihangsúlyozni, hogy az emlőrákos esetek kilencven százaléka nem jár fájdalommal. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az emlőváladék megjelenését sem, amit két csoportba sorolunk: maga az élettani, amely mindig kétoldali, több tejcsatornából ered, szívásra vagy nyomásra jelentkezik (ilyen a terhesség alatt jelentkező előtej), a kóros váladékozás viszont mindig spontán jelentkezik, egy csatornából, ritkán érintett mindkét emlő.

— Mi a célja a szatmári sétának?

— Világszerte nők milliói fognak össze annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a betegségre, valamint a szűrővizsgálatok fontosságára. Összegezve a rendszeresen végzett önvizsgálat, a szűrővizsgálatok, valamint a mammográfiás vizsgálatokon való részvétel életet menthet. A felismert betegség korai stádiumban nagyon jó eséllyel gyógyítható. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének nőtagozata a figyelemfelkeltésre szeretne összpontosítani, mint ahogy teszik azt az utóbbi évtizedekben az egész világon. 1985-ben az American Cancer Society októbert nyilvánította a mellrák elleni küzdelem nemzetközi hónapjává. A mellrák elleni harc jelképe a rózsaszín szalag, amit Evelyn Lauder vezetett be 1993-ban. Októberben a világ nagyobb nevezetességeit rózsaszín fény borítja be, ami mindenképp figyelemfelkeltő, másrészt hihetetlenül gyönyörű. Így a mellrák elleni mozgalomhoz csatlakozva idén világszerte több száz épület ölt pink köntöst. A médiában egyre több szép példát láthatunk arra, hogy a mellrák elleni küzdelem igenis nem reménytelen. Az elmúlt években több hazai és külföldi közéleti személyiségről, hírességről derült ki, hogy átestek ezen a betegségen és meggyógyultak. Vállalják a gyógyulásuk történetét, mindezek talán erőt adnak a mellrákos betegeknek, és erősíti bennük és családjaikban a gyógyulásba vetett hitet, ami a rákkal való küzdelemben nagyon fontos tényező. Ehhez viszont el kell fogadni a betegséget és akarni kell a gyógyulást. Aki későn veszi észre vagy nem akarja tudomásul venni, hogy valami gond van, annál már nem biztos, hogy időben érkezik meg a segítség. Tudatosnak kell lenni, és elkezdeni a daganatos betegségek megelőzését már ma. Nagyon sok olyan női betegség van, ami sokáig nem jár fájdalmakkal, de bizonyos jelekből felismerhető. Sok esetben a nő környezetében élők már világosan látják, de maga a beteg nő nem hajlandó elfogadni a betegségét, és nem kezdi el kezelni, kezeltetni azt.

Ez a célja az október 1-jén Szatmárnémetiben is megszervezésre kerülő mellrák elleni kampánynak.

Elek György