Közvitára írták ki a színház román és magyar társulatának adminisztratív különválását és a Szatmárnémeti Harag György Színház létrehozását.

A március 16-tól (ekkor került fel a polgármesteri hivatal honlapjára a kiírás) számított tíz napon át tartó, írásos közvitát követően a terv immár határozattervezetként a helyi tanácsülés megszavazandó napirendi pontjai közé kerül(het) — nem először.

Tavaly január végén, több hónapos előkészületet és határozattervezet-összeállítást követően a Szatmárnémeti Helyi Tanács elé került a tervezet, amely a román és a magyar társulatot két önálló jogi személlyé — Teatrul de Nord Satu Mare és Szatmárnémeti Harag György Színház — alakította volna, de a tanácsosok elnapolták ennek megvitatását. Annak ellenére, hogy a a két tagozat különálló jogi intézményként való bejegyzését kérő dokumentumot-kérvényt az alkalmazottak zöme ellátta kézjegyével — többek között Sorin Oros akkori vezérigazgató, Bessenyei István művészeti igazgató, Stier Péter adminisztratív igazgató és Doina Coleff főkönyvelő, valamint a két tagozaton dolgozók több mint 70 százaléka. „A két társulat adminisztratív különválása már 2011-ben megfogalmazódott, ekkor vált külön az utolsó kéttagozatú színház, Nagyváradon. Az ő megvalósításukon felbuzdulva kezdtünk el mi is tervezni — pontosabban figyelni és tervezni, hiszen mielőtt belevágtunk, látni akartuk, hogy működik-e, és hogy is működik az egész? Tavaly óta tudjuk, hogy a két nagyváradi színház sokkal jobban és dinamikusabban fejlődik, nagyobb részt szakít ki a kulturális élet palettájából. De ugyanez a helyzet van Aradon, Kolozsvárt, Temesvárt — ott például önálló jogi személyként működik a magyar, a német és a román színház is” — magyarázza Stier Péter, az Északi Színház adminisztratív igazgatója, aki a tervek szerint a Harag György Színház ideiglenes vezérigazgatója lenne. „Igyekeztünk a legalaposabban előkészíteni a tavalyi határozattervezetet, de mégis lekerült a helyi tanács napirendjéről… túl gyorsan történt, meglepte a román nemzetiségű kollégákat, talán meg is ijedtek, hiszen olyan rémhírek kaptak lábra, hogy el akarjuk venni az épületet, az Északi Színház nevét. Sajnos akkori tervezetünk nem jutott el hozzájuk, a kezükbe. Most valamivel rózsásabb a helyzet, megértették, hogy szakmai okok határozzák meg ezt az elképzelésünket, és szó sincs etnikai, nemzetiségi okú különválásról, megértették a magyar társulat igényét, és ők is egyre jobban értik-érzik: a két társulat eltérő művészi koncepcióit, szakmai filozófiáit és műsorpolitikáját egy közös menedzsment igyekszik összefogni és koordinálni, ami egyre nehezebb feladatnak bizonyul a két tagozat eltérő struktúrája, hagyományai, közönsége és műsorpolitikája tükrében. Egyszerűen fizikai képtelenség, hogy egy menedzser átlássa és összehangolja mindkét társulat hosszú távú kulturális stratégiáját és prioritásait — úgy, hogy az mindkét társulat számára megfelelő legyen.”

A szoros együttműködés természetesen továbbra is megmaradna, a színház jelenleg 131 alkalmazottal működik, s a különválás alkalmazás szempontjából sem okozna többletköltséget az önkormányzatnak, hiszen ez a szám feleződne, mert „asztalostól portásig és díszletmunkásig szinte minden le van duplázva” — tette hozzá Stier. Természetesen a színház és az Ács Alajos Stúdió épületét (amely az önkormányzat magántulajdona) ugyanúgy használnák, mint eddig, az alapító okiratokban mindkét színház székhelye ez lesz, a társulatok díszletei, kellékei, jelmezei, gépei eddig is külön-külön leltáron szerepeltek, amiből pedig csak egy darab van, azt megbeszélések alapján elosztják.

 Szabó Kinga Mária