A Mária-légiósok és nagyon sok magánember is elzarándokolt szombaton a nemzeti kegyhelyre, ahol a Kisboldogasszony-napi búcsú keretében leleplezték Mindszenty József hercegprímás szobrát.

Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb, a Könnyező Szűzanya kegyhelye, ahová az év minden napján számtalan zarándok érkezik, a Nagy- és Kisboldogasszony-napi búcsúkon pedig több ezren jönnek imádkozni, hálát adni. Nem volt ez másként szombaton, szeptember 8-án sem, amikor a Kisboldogasszony-napi búcsú keretében kora délután leleplezték Mindszenty József hercegprímás szobrát a római katolikus kistemplom előtti téren — amelyet annak emlékére állítottak, hogy a görögkatolikusok 1946. szeptember 8-án ünnepelték a római katolikus egyházzal való egyesülés 300 éves, valamint a máriapócsi kegykép első könnyezésének 250 éves jubileumát. A hetvenkét évvel ezelőtti ünnepségre mintegy 300 ezer zarándok érkezett Máriapócsra, ahol Mindszenty József emlékezetes beszédet tartott, amelyben felidézte a könnyezés eseményeit, és kiemelte a kegyképhez való ragaszkodás értékét.

Az avatási ünnepségen Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára beszédében azt mondta, Mindszenty plébánosként és püspöki megbízottként olyan ember volt, aki — a keresztény közösségek és az egyháznak a szentjeihez, példaképeihez hasonlóan — segített eligazodni a krisztusi úton, és példát mutatott a kegyetlenül nehéz élethelyzetekben is. „Nem a gyűlöletet, hanem a szeretetet hirdetem. A gyűlölet lávája egy évtizede elöntötte a világot, úgyhogy fuldoklunk benne ma is. Mi azonban Krisztus és az egyház szeretettanát közvetítjük mindenkor, ma is” — vallotta; templomokat, iskolákat, plébániákat épített, védte az üldözött embereket és az egyházat, felemelte szavát a második világháború vége felé Magyarországon is felerősödő zsidóüldözéssel, a rendek és iskolák bezárásával szemben, amit a hívőknek is el kellett szenvedniük. Mindezért cserébe a nyilasok és a kommunisták rágalmait, kínzásait, börtöneit kapta. Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta: az emlékművek fontos állomások a hercegprímás boldoggá avatásához vezető úton, amelynek végén — a remények szerint még év vége előtt — Ferenc pápa elrendelheti az erről szóló dekrétum kiadását. Mindszenty József bíboros boldoggá avatási pere 1994-ben kezdődött, és jelenleg is folyamatban van a Vatikánban. A főherceg emlékeztetett: Mindszenty halálakor, 1975-ben nem szólalhatott meg érte a lélekharang, csak a legminimálisabb híradás szerepelt róla az egyházi és világi sajtóban. A rendszerváltásig nem mondhattak érte nyilvánosan meghirdetett gyászmisét sem, halála után nem sokkal azonban előbb külföldön, 1989 után pedig már Magyarországon is szobrokkal, emlékművekkel, róla elnevezett utcákkal és intézményekkel tisztelegtek emléke előtt. „Ezek a Mindszenty-tisztelet maradandó és értékes jelei, tanúskodnak arról, hogy a bíborosnak világi és egyházi részről is élő emléke, tisztelete van, életszentségének híre a magyar egyházban páratlan és töretlen, nem fogyatkozott, hanem egyre gazdagodott az idő múlásával” — fogalmazott.

A római katolikus szentmisén Palánki Ferenc, a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye püspöke hirdetett igét, majd Kocsi Fülöp görögkatolikus érsek-metropolitával közösen megáldotta Mindszenty József bíboros egész alakos szobrát.

Szabó Kinga Mária