Szatmár és Bihar megyei római katolikus zarándokok is részt vettek a lőcsei Mária-kegytemplomban tartott búcsún július 6-án. Szentmisét celebrált Jozef Tomko bíboros, a Szentszék evangelizációs hivatalának vezetője. A programban városnézés is szerepelt.

A Romániai Szlovákok és Csehek Szövetségének szervezésében július 6-án Lőcsén megtartott búcsús szentmisén vettek részt a lajosvölgyi, bujánházi és szatmárnémeti római katolikus hívek. Velük egy csoportot alkottak a Bihar megyei római katolikus szlovák hittestvéreik is, tájékoztatott Danku Pál szervező.

Felemelő érzés

A szlovákiai Eperjestől 40 kilométerre, a Lőcse-patak völgyében található Lőcsén, a Mária-hegyen több mint 160 ezer római katolikus zarándok búcsús szentmisére gyűlt össze vasárnap. Szlovákiából, Lengyelországból, Csehországból, Romániából (szám szerint négyszázan) érkeztek a nem mindennapi eseményre. A lőcsei Mária-kegytemplomban Jozef Tomko bíboros, a Szentszék evangelizációs hivatalának vezetője celebrált szentmisét. Az eseményen olyan főméltóságok voltak jelen, mint Jan Gabor, Szlovákia bukaresti nagykövete; Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Szövetségének elnöke, parlamenti képviselő és Ioan Robu római katolikus érsek. Mint Danku Páltól megtudtuk, minden évben nagyon sok szatmári és bihari római katolikus érzi fontosnak azt, hogy részt vegyen a templombúcsún. Az egynapos zarándokút hamar véget ért, a szentmisét követően a szatmári és bihari hívek hazaindultak. Bár kevés idő állt rendelkezésre, Lőcse városa nevezetességeit is megcsodálhatták az utazók, ugyanúgy, mint a kelet-szlovákiai Eperjest és Szlovákia második legnagyobb városát, Kassát is.

Előzmények

A hely történelmi előzményeiről annyit kell tudni, hogy a lőcsei Mária-hegyen található Mária-templom a legrégebbi búcsújáróhely Kelet-Szlovákiában. Még 1247-ben építették itt az első kápolnát, amelyet a szepességi hívő lakosság hálájának kifejezéseként emeltetett a tatár támadásoktól (1241–1242) való megmeneküléséért. Szervác atya 1470-ben átépíttette a kápolnát gótikus templommá, és akkor került a templom belső terébe a csodálatos Szűz Mária-szobor is. Az első nagy zarándokút 1671. július 2-án történt. Az elsősorban kelet- és közép-szlovákiai latin és keleti egyházak híveinek zarándokhelyéből fokozatosan Szlovákia-szerte ismert zarándokhely lett. Jelentős dátum a hely történetében 1984. január 26., amikor is II. János Pál pápa a templomnak a Basilica minor (kisebb bazilika) címet adományozta. 11 évvel később, 1995. július 3-án az ő jelenlétében zajlott az eddig legnagyobb zarándoklat, több mint 650 000 résztvevővel.