Szatmárnémeti

Szatmári termékek eredet-levédésén dolgoznak

2015.04.16 - 19:04

A lehetőség ellenére egyetlen romániai termék kapott eddig EU-s tanúsítványt. A megyénkbeli gazdálkodók azon dolgoznak, hogy egyre több szatmári termék eredetét védessék le Brüsszelben.

 

A legutóbbi prefektusi kollégiumi ülésen Ioan Cioltean, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője beszámolt arról, hogy egyszerűbbé válhat a különböző termékek eredet-levédése egy jogszabály-módosításnak köszönhetően. Az elöljáró elmondta, jelenleg zajlik a jogharmonizáció az EU-s szabályozással, ugyanakkor a napokban megjelent a Hivatalos Közlönyben a 2015/152-es rendelet, mely egy módosított verziója a 2012-ben elfogadott vonatkozó törvénynek. A módosító rendelet pontosan meghatározza a hazai intézmények feladat- és hatásköreit a tanúsítás folyamatában. Cioltean arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi tervek szerint az elkövetkező hónapok során újabb kiegészítő rendeletek jelennek meg, így jövő évtől remélhetőleg gördülékenyebbé válik az ügyintézés. A gyűlésen elhangzott, hazánkban egyetlen termék kapott eddig EU-s tanúsítványt, egy Argeş megyében gyártott szilvalekvár, miközben Szatmár megyében is számos olyan élelmiszer van, mely az EU rendszere alapján a speciális minősítésekre alkalmas. Cioltean elmondta, megyénkbeli pálinkából háromféle — az avasi, a turci, valamint a bükkaljai pálinka — is a brüsszeli döntéshozók elé került, arról azonban még nem született döntés, hogy használhatják-e a helyi termelők a marketing szempontjából fontos DOP (védett eredetű), illetve IGP (védett tájegységből származó) minősítéseket. Kiderült, hogy a januárban benyújtott javaslat esetén hat hónap áll rendelkezésre az esetleges óvások benyújtására, így csak nyártól várható bárminemű visszajelzés az ügyben. A prefektúrán megszervezett gyűlésen az igazgató kissé ingerülten mondta: „Folyton azzal dicsekszünk, hogy megyénkben terem a legtöbb földieper. Azonban nem lehet megyénkben készített eperlekvárt vásárolni. Sőt mi több! A piacon a 25 lej/kilogramm áron forgalmazott aszalt szilva is importból származik, miközben a megyében jelentős mennyiségű szilva terem.” A probléma hallatán Eugeniu Avram kormánybiztos arra kérte a mezőgazdasági szakembereket, tájékoztassák a mezőgazdászokat az alternatív vállalkozási lehetőségekről is, hogy a lehető legjobb módon használják ki a megye adottságait. A Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) igazgatója, Nicolae Dumuţa az elhangzottak kapcsán elmondta, hozzájuk érkeztek olyan jelzések, hogy amint pályázási lehetőség adódik, több megyénkbeli gazdálkodó is szeretne aszalt gyümölcsöket, lekvárokat, befőtteket előállítani, s erre minden valószínűség szerint a 2014—2020-as pályázási ciklusban lesz is esélyük.