Csütörtökön este a halmi ukrán-román határátkelőnél messze nem voltak olyan nagy számban menekültek, mint a máramarosszigeti vagy a szeretvásári átkelőknél (de említhetjük a magyarországi, beregsurányi és barabási határátkelőt is), amelyeket valósággal megostromoltak a menekültek, és hosszú órákat várakoztak, hogy bejuthassanak Románia területére — és onnan továbbmenjenek, főként Cseh- és Lengyelországba. E továbbmenés következményeként viszont hatalmas torlódás alakult ki a petei átkelőnél, s annak ellenére, hogy a kiléptetés mind a hat sávon zajlott, közel másfél órás volt a várakozási idő, de a csanálosi és a borsi átkelőnél is bő órát kellett várni.

Valószínűleg az éjszaka folyamán a halmi átkelő forgalma is jelentősen megnő — annál is inkább, mivel Ukrajnában olyan hírek terjednek, hogy éjféltől teljesen lezárják a határokat, és semmilyen irányból nem hagyhatják majd el az országot, főleg a hadköteles fiatalok nem. Az ukrán hatóságok csütörtökön is csak a nőket és a gyermekeket engedték át Romániába, illetve a férfiak közül azokat, akiknek az állandó lakhelyük nem Ukrajnában van. Mint Incze Lajos halmi polgármester megkeresésünkre elmondta: akik az elmúlt napokban átjöttek a környékről, magyar-ukrán kettős állampolgársággal, magyarországi lakcímkártyával rendelkeztek. „Csütörtökön már kora délelőtt nem engedték Ukrajnába belépni azokat a kamionokat, amelyek a háborús övezetbe vagy Fehéroroszországba tartottak, visszafordították őket. Próbáltam felvenni a kapcsolatot Nevetlenfalu polgármesterével, de ki se csengett a telefon (szerk. megj.: hasonlóan jártunk mi is, amikor Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét kerestük tegnap többször is); a menekültek fogadására elvileg és lélekben készen állunk — azért csak elvileg, mert a kultúrotthonokban tudjuk elszállásolni őket, a bábonyiban és a dabolciban, a halmi ugyanis felújítás alatt áll, viszont az ott elszállásolható közel 200 személynek csak asztalt, ülőalkalmatosságot tudunk biztosítani, fekhelyeket nem. De gondolom, ha és amikor ilyen lépésekre kerül sor, a megyevezetés, prefektusi hivatal, katasztrófavédelem segít majd” — mondta Incze.

Csütörtökön délután, a prefektusokkal folytatott megbeszélést követően bejelentették, hogy az Ukrajnával határos megyékben a menekülteket fogadó központokat hoznak létre. Az országos katasztrófavédelem 39, egyenként 201 férőhelyes táborral rendelkezik, amelyeket igen rövid idő alatt el lehet juttatni azon megyékbe, ahol a már meglévő szálláshelyek bővítésére lesz szükség — hogy Szatmár megyében pontosan hány központot alakítanak ki, és hol, arról a ma reggeli újabb tanácskozáson döntenek, figyelembe véve a határátkelők éjszakai beutazási fluktuációját is.

Igencsak megélénkült a repülőgép-forgalom Szatmár egén, kis túlzással szinte egymást érik a kondenzcsíkok annak következtében, hogy Ukrajna teljes légtérzárlatot rendelt el a polgári légi forgalom számára az orosz támadások nyomán — a vasmadarak ugyan nem szállnak le a szatmári reptéren, viszont jelentősen több munkát adnak a reptéri légiforgalom-irányítóknak, de nincs fennakadás.

Szatmárnémeti is felajánlotta segítségét a kárpátaljai testvérvárosoknak — mint Kereskényi Gábor polgármester lapunknak elmondta, a hét folyamán telefonon egyeztetett Beregszász és Ungvár polgármestereivel, nemcsak erkölcsi, de gyakorlati támogatásról is biztosítva őket. „Fontos, hogy legyen konkrét támogatás is — szomszédunkban egy szükségtelen háború zajlik, Kárpátalján a helyzet (még) stabil, azonban ők is fel kell készüljenek a keleti, háborús övezetekből érkező menekültekre, ami azt jelenti, hogy anyagi forrásaikat át kell csoportosítsák, innen-onnan el kell vonják. Ezen a ponton tudunk és fogunk is Beregszásznak segíteni, anyagilag támogatva a közvilágítást és az egészségügyet, kórházat.”

Szabó Kinga Mária