A 2008-as gazdasági válságot követően a szolgáltatói ágazat Romániában dinamikusan fejlődött, a nemzeti hozzáadott értékhez (GVA) való hozzájárulása szinte a kétszeresére nőtt. 2018-ban ebben az ágazatban dolgozott a foglalkoztatottak 25%-a, akik arányukhoz képest magasabb hozzáadott értéket állítottak elő, a GVA 44%-át — hívja fel a figyelmet az Erdélystat friss gazdasági elemzése.

Romániában a szolgáltatói szektor fejlettségét alapvetően a régiók urbanizációs foka határozza meg. A szolgáltatások súlya a főváros térségében, illetve a nagyvárosokban és az ezeket övező agglomerációs településeken koncentrálódik. A bukaresti értékeket Erdélyen belül Kolozsvár és Temesvár, illetve vonzáskörzetük közelíti meg. Ugyanakkor Székelyföldnek is viszonylag jó a pozíciója, különösen az infokommunikációs ágazat területén. A székelyföldi relatív alacsonyabb értékekben a nagyvárosok hiánya tükröződik. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Partiumban kevésbé fejlett a szolgáltatói szektor.

Az Erdélystat elemzése a szolgáltatói szektor főbb mutatóit vizsgálja az Európai Unióban, Romániában, az erdélyi régiókban és megyékben. A szűken értelmezett szolgáltatói szektor az Unió 28 országában 54%-kal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, Romániában ez az arány 44% volt 2018-ban. Az elmúlt tíz évet tekintve az ágazat Romániában jelentősen, mintegy 94%-kal nőtt, szemben a 24%-os uniós bővüléssel.

Az ágazaton belül a szellemi szolgáltatások az EU28 országaiban a bruttó hozzáadott érték 29%-át jelentik, Romániában ez csupán 23%. Az egyéb szolgáltatásokban kisebb az eltérés (EU28: 25%, Románia: 21%, 2018-ban).

A szellemi szolgáltatásokon belül enyhén az EU28 átlagán felüli részesedéssel rendelkezik a romániai infokommunikációs szektor (6% vs. 5,2%), viszont jelentősen kisebb a súlyuk a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásoknak, a szakmai-tudományos tevékenységeknek, illetve az oktatásnak.

Az elemzés részletesen foglalkozik a szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak, illetve az ágazatban működő cégek statisztikáival. 2018-ban az összes romániai foglalkoztatott egynegyede dolgozott a szolgáltatói szektorban (mintegy 2,2 millió a 8,4 millióból). A szellemi szolgáltatásokban az összes romániai foglalkoztatott 16%-a dolgozik, a nemzeti érték 23%-át állítva elő; az egyéb szolgáltatásokban ez az arány 10% vs. 21%.

Amennyiben a foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat az erdélyi megyék szintjén vizsgáljuk, kiderül, hogy egy adott régión belül is jelentős eltérések figyelhetők meg, ugyanis a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya csupán néhány megyében magasabb — Kolozs, Temes, Brassó, Szeben és valamelyest Maros megyében. A szellemi szolgáltatások terén foglalkoztatottak még inkább két megyére koncentrálódnak — Kolozs és Temes. Közepes helyet foglal el Brassó, Szeben és Maros megye, és ezen a téren viszonylag jó eredményeket látni Hargita megyében is, ahol az összes foglalkoztatott 14%-a dolgozik a szellemi szolgáltatások területén. A szolgáltatói szektorban és a szellemi szolgáltatásokban dolgozók aránya ezzel szemben Szatmár megyében 11,2% volt.

Romániában az összes cég 34%-a tevékenykedett a szűkebben értelmezett szolgáltatói szektorban 2018-ban, ez 178 617 vállalatot jelent. A vállalkozói aktivitás inkább a szellemi szolgáltatásokra koncentrálódik (22%), ezen belül pedig kimagasló a szakmai-tudományos és a műszaki tevékenységet végző cégek aránya.

Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsváron (45,4%), Temesváron (47,7%) és Brassóban (43,7%) vannak jelen kimagasló arányban a szolgáltató cégek. E szerint a mutató szerint Nagybányán (30,9%), Szatmárnémetiben (31,1%), Nagyváradon (35,8%) és Aradon (38,1%) a legkevésbé jellemző a tercier szektor. Szeben (41,1%) és Marosvásárhely (39,6%) átlagos helyzettel jellemezhetők, Marosvásárhelyen kiemelkedő arányban fordulnak elő az egészségügyi szolgáltató cégek. A kisebb és legalább 35%-os magyar népességaránnyal rendelkező városok közül a szolgáltatói szektor aránya a nagyobb székelyföldi településeken kiemelkedő — Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy —, ahol arányaiban több szolgáltató cég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban. A tudásintenzív ágazatok nagyobb arányban fordulnak elő Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, vélhetően az ott működő oktatási, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan.

Az Erdélystat teljes elemzése az erdelystat.ro honlapon olvasható.

Fotó: Habarics Zsolt