A budapesti Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központja adott otthont a Magyar Kultúra Lovagjainak az avatási ceremóniájának — a gála díszvendégeként a partiumi Szatmár mutatta be kultúráját.

A Magyar Kultúra Lovagjainak avatása a magyar kultúra napjának hagyományos rendezvénye január 22-én — a lovagi címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére hívta életre 1998. szeptemberében, elismerésként és köszönetként a magyar kultúrát támogatók, valamint azt éltetők fáradhatatlan munkájáért; a gála pedig a magyar nemzet közös, pártpolitikamentes és határok nélküli ünneplése.

Falvak Kultúrájáért Alapítvány küldetése a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése, s bár az öt földrészen együttműködő társakkal rendelkező alapítvány fő működési területét a Kárpát-medencében határozta meg, de fontosnak tartja akár legtávolabbi földrésszel is a folyamatos kapcsolattatást — a partiumi Szatmárban pezsgő kulturális élet és tevékenység pedig nem először vívta ki elismerésüket, hiszen tavaly a a Szatmári Református Egyházmegye Gyermekkórusa vehette át az Örökség Serleg-díjat, most pedig Higyed Gyöngyi karnagyot, a szatmárnémeti Református Gimnázium zenetanárát, a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztor- és Gyermekkórusának vezetőjét ütötték lovaggá a Magyar Kultúra Napján, s nem mellékesen a gála díszvendége a partiumi Szatmár volt.

Az ünnepséget Mészáros Amanda citerajátéka és éneke nyitotta meg, a díszvendég tájegység előadásprogramjában pedig Kánya Réka, Farkas Annabella és a lelkész– és gyermekkórus éneke mellett Szatmári Elemér tamásváraljai és Ilonczai Zsombor szárazbereki református lelkész szavalata — előbbi Páskándi Géza „Színek után", utóbbi pedig Ady Endre „Istenhez hanyatló" című versét adta elő — gazdagította az összeállítást. A Szatmár Megyei Forrásközpont néptánccsoportja pedig — Szarvas Károly vezetésével — szatmári táncokkal színesítette az ünnepséget.

A Vizsolyi Biblia, a Szent Korona másolata és a zászlók bevonulását követően Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket s tolmácsolta a szatmáriak üdvözletét: „Engedjék meg, hogy a Szatmár megyei magyar emberek legmelegebb üdvözletét tolmácsoljam ezúton is önöknek. Fogadják őszinte köszönetünket, amiért eme rangos esemény révén öt földrész magyarjai most mind Szatmár megyére, Szatmárnémeti városára figyelnek — arra a régióra, amelyre mindenki, akinek fontos a magyar kultúra ápolása, életben tartása méltán lehet büszke! Kölcsey Ferenc sződemeteri emléke, Ady Endrének ma a költő nevét viselő szülőfaluja, a magyar hitvesi líra legelső alkotásainak alapjait jelentő Erdőd Petőfi és Szendrei Júlia hagyatékával csak néhány olyan helyszín, amelynek Szatmár megye az otthona.” — monda, kiemelve azt is: Szatmár megyéhez a magyar kultúra történetének olyan momentumai kötődnek, „amelyek átérzése révén önök is mind otthon érezhetik magukat Szatmár megyében.”

A lovagavató ceremóniát, és az immár friss lovagok oklevéllel, éremmel és nyaklánccal, valamint egy ezüst kitűzővel való megajándékozását követően köszöntőjében Kereskényi Gábor úgy fogalmazott: „Szatmár megye, Szatmárnémeti a magyar kultúra kincsesládája. Egy tiszta forrás, ahova bármikor vissza lehet és vissza kell térni! Erőt meríteni Kölcsey Hymnuszából, Ady korszakalkotó költészetéből, Petőfi és Szendre Júlia szerelméből, Páskándi és Szilágyi Domokos munkásságából vagy boldog Scheffler János vértanú püspök helytállásából.”

 Szabó Kinga Mária