Minden egyes új könyv megjelenése születésnap, ami által több, gazdagabb lesz a közösség. Most a Szatmár megye magyar kulturális és történelmi emlékhelyei című könyv megjelenésekor kettős ünnepet tartunk, mert ez az újszülött már Elek György 12. könyve, ami külön megjegyzendő teljesítmény.

A naponta millió információval ostromolt emlékezetet frissíti fel Elek György legújabb munkája. Ilyen értelemben elmondhatjuk azt is, visszavisz az időben, ha visszavisz az időben, akkor fiatalít. Minden jó könyv fiatalít. Könyvről beszélünk, azonban amikor mi olvasók kinyitjuk Szatmár megye magyar kulturális és történelmi emlékhelyei című könyvet, máris nézővé változunk. Viszik a képek a szemet oldalról oldalra, településről településre, Erdődtől Tasnádig, Nagykárolytól Szatmárnémetiig. Elek György 51 település legféltettebb kincseit mutatja meg 57 számozott oldalon, 213 fényképen. Innentől nevezhetjük képeskönyvnek ezt a munkát. Kulturális és történelmi emlékhelyeink felleltározásakor találkozunk olyan épületekkel, mint az aranyosmeggyesi vár, amelyeket az idők és az időjárás prédájára bízott a felelőtlen hatalom. Ezzel szemben találkozunk olyan szép példákkal is, amikor egy-egy épületet az emlékezet próbál megvédeni a pusztulástól, azzal, hogy emléktáblát helyeztek falára. Valóban sürgős feladat a megjelölt épületek mindegyikét a védett műemlékek sorába emelni. Aztán találkozunk olyan példával is, amikor magyarok, románok, szlovákok emléktáblákkal vetélkednek ugyanazon épület dicsőségéért, mint a Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium esetében. Elek György könyvének tanúsága szerint, megyeszerte több mint három tucatra tehető az 1989 után felavatott szobrok száma. Egy-egy új szobor állításával, hála Istennek, valóságos kultusz alakult ki az ábrázolt személyiség körül. Szerényen mondogatjuk, hogy megemlékezést szervezünk Kölcsey, Ady, Páskándi, Szilágyi Domokos, Károlyi Gáspár, Bem apó, Bíró Lajos, Petőfi, II. Rákóczi Ferenc, Bakócz Tamás, Budai Ézsaiás, Hám János, Kaffka Margit, Károlyi Sándor, Karácsonyi Péter emlékére. Nem — számunkra sokkal többek az ilyen alkalmakkor történő megemlékezések: közösségeink szép ünnepei, ahol a szellemet, a lelket és a folyton vágyakozó testet részesítjük örömben. Ezeken az ünnepeken megvalósul a nyolcadik szentség a találkozás szentsége. A térbeli utazás ugyanakkor időutazás is Elek György könyve által. Kicsinyesség lenne a mi esetünkben alkotó népünk tíz, húsz vagy száz esztendejéről beszél. Tudatos létünk óta folyton megajándékoztak az idők olyan személyiségekkel, akik világító fényénél könnyebb eligazodnunk napjaink kihívásai között is. Mire hívja fel az olvasó figyelmét ez a könyv? Elsősorban gazdagságunkról árulkodik ez a képes leltár. A gazdagság azonban a gazdára felelősséget ró, az őrzők felelősségét és a kincstár folytonos gazdagításának felelősségét, ami egyenlő magával a felelős élettel. Kinek ajánlhatjuk Elek György 12. könyvét? A televízión, a digitális világ képein felnőtt fiataloknak, hogy saját nyelvükön ismerkedjenek közös múltunkkal. Az időseknek, hogy visszautazva az időben fiatalodjanak. Végre egy könyv, amit ajánljuk az olvasással nem jó barátságban lévőknek, hiszen képei segítségével bejárhatják az egész megyét. Mutassuk meg gazdagságunkat a turistáknak és mutassuk meg a kishitűeknek. Zárásképpen közösen levonhatjuk a végső következtetést: a régmúltban és a közelmúltban szatmári tájakon is születtek és dolgoztak tehetséges emberek, akiknek az utódai csak tehetségesek lehetnek és dolgos folytatói és őrzői kell legyenek múltunknak. Tanuljuk meg valahára becsülni, óvni, szeretni és népszerűsíteni saját értékeinket.

Csirák Csaba