A végleges népszámlálási adatokból kiderül, hogy a megye 188 200 lakosa román, 112 600 magyar, 17 400 roma, 1340 ukrán, 5005 német nemzetiségű, míg 160 776 ortodoxnak, 59 550 római katolikusnak, 60 343 reformátusnak, 24 568 görögkatolikusnak vallotta magát.

A Szatmár Megyei Statisztikai Hivatal vezetősége tegnap sajtótájékoztató keretében ismertette a 2011 októberében végzett népszámlálás végleges adatait. Ebből kiderül, hogy megyénk lakossága 344 360 fő. A 2002-es népszámlálás adataihoz képest megyénk lakossága 22 900 személlyel csökkent. A legtöbb lakosa Szatmárnémetinek van (102 400 fő), majd Nagykároly (21 100), Avasfelsőfalu (11 900) és Tasnád (8600) városok következnek. A községek tekintetében a legtöbben Aranyosmeggyes (6683), Bikszád (6504), Avasújfalu (5636), Turc (5593) és Lázári (5562) térségében élnek, legkevesebben pedig Érszakácsi (1178), Sződemeter (1376), Kálmánd (1388), Csomaköz (1407) és Csanálos (1447) községekben. A megye összlakosságának 45,6 százaléka él városon, mely az előző népszámlálási adatokhoz képest 1,6 százalékos növekedést jelent. 2011. október 20-án a megye lakosságának 17,4 százaléka 0—14 év közötti gyerek, 12,5 százaléka 15—24 év közötti fiatal, 56,7 százaléka 25—64 év közötti felnőtt, 13,4 százaléka 65 év fölötti nyugdíjas. A 85 év fölötti lakosság 0,9 százalékos arányt jelent megyénk összlakosságából. A nyilvánosságra hozott adatokból az is kiderül, hogy 82 300 férfi, illetve 84 100 nő él házasságban, míg a lakosság 37,7 százaléka soha nem volt házas. Az összlakosság tíz százalékát jelentik az özvegyek, míg 3,9 százalékát az elvált személyek. Házastársi kapcsolatban 10 800 személy élt 2011 októberében. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a lakosság 48,4 százaléka rendelkezik elemi, illetve általános iskolai végzettséggel. Ugyanide sorolták azokat a személyeket is, akik nem fejezték be iskolai tanulmányaikat. A lakosság 40,1 százaléka líceumi, posztliceális, szakiskolai vagy mesterképző végzettséggel, míg 10 százaléka felsőfokú képzéssel rendelkezik. Az analfabéták száma 4655 volt 2011. október 20-án.

Érdekes adatok

Ovidiu Grigorescu, a Szatmár Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy hazánkban ez volt a 12. népszámlálás, ugyanakkor az első, mióta Románia EU-s tagállammá vált. Ennek értelmében a módszertant is az EU-s jogszabályoknak megfelelően alkalmazták. 2011 őszén a számlálóbiztosok terepmunka során vették fel a lakosság adatait. Azt követően, hogy a személyi számokat (CNP) bevezették a számítógépes rendszerbe, kiszűrték azon személyeket, akiket kétszer vettek számba. Majd a Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló lakosságnyilvántartó-adatbázisokból átvették azon személyek adatait, akiket különböző okok miatt nem vettek nyilvántartásba a kérdezőbiztosok. „Szatmár megye tekintetében a két adatbázis közötti különbség 1,5 százalék volt, mely a statisztikai kimutatások által engedélyezett 3 százalékos hibahatár alatt van. Ezeknek az adatoknak az ismeretében kijelenthető, hogy a népszámlálás valós adatokat tükröz” — fogalmazott az aligazgató, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a megye lakosságának száma nem egyezik meg a választólistán szereplő személyek számával. A legkevesebb egy éve, tartósan külföldön élő személyek száma megyénkben 12 700 személy, azonban a szakemberek szerint ez a valós adat 30 százaléka. A külföldön élők közül a legtöbben Olaszországban (4475), Spanyolországban (911), Németországban (608), Franciaországban (1224), Nagy-Britanniában és Észak-Írországban (698), Magyarországon (941), Belgiumban (663), Portugáliában (1402), valamint az Amerikai Egyesült Államokban (362) él.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy 324 900 személy nyilatkozott nemzetiségéről, 57,9 százaléka (188 200 személy) vallotta magát román, 34,7 százaléka (112 600-an) magyar, 5,4 százalék (17 400-an) roma nemzetiségűnek. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy az 1992—2011-es időszakban a német nemzetiségű lakosság kétharmaddal csökkent a megyében, míg a roma nemzetiségű lakosság száma jelentősen megnőtt. Míg 1992-ben a megye lakosságának 2,5 százaléka (9823) vallotta magát romának, 2002-ben pedig 3,7 százaléka (13 478), 2011-ben már 5,4 százaléka (17 388). Az anyanyelv tekintetében a lakosság 55,4 százaléka román, 40,0 százaléka magyar, 0,7 százalék roma, 0,4 százaléka ukrán, míg 0,2 százaléka német anyanyelvűnek vallotta magát. A lakosság 49,6 százaléka ortodox, 18,4 százaléka római katolikus, 18,6 százaléka református, 7,6 százaléka görögkatolikus, 3,0 százaléka pünkösdista, 0,2 százaléka vallástalan, azaz ateista az adatok szerint.