Belföld

Szatmár megye 47,82 százalékos részvételi aránnyal zárt - FRISSÍTVE!

2016.06.05 - 11:42

Két órával az önkormányzati választások urnazárása előtt is alacsony részvételi adatokat jelez a központi választási iroda által működtetett internetes nyilvántartási rendszer.

21.00 — Véget ért a helyhatósági választás. A legfrissebb adatok szerint Szatmár megyében a szavazók 47,81 százaléka adta le voksát. Szatmárnémetiben 41,40 százaléka szavazott a jelöltekre, Nagykárolyban 40,81, míg Tasnádon 55,82 százalék szavazott. Egy független, nemzetközi kampányszakértő fontos információkat, elemzéseket osztott meg a választásokról az urnazárás előtt egy órával. Szatmárnémeti az egyik legizgalmasabb kampány az erdélyi magyarság szempontjából. „Két forrásból is meg tudom erősíteni, hogy nagyon szoros az állás Kereskényi Gábor és Dorel Coica között – ezt mutatják az ALDE exit poll eddigi eredményei, ezt már egy PSD-közeli lap is megírta. A szakember szerint az urnazárás előtt nem sokkal, már az ALDE is arra buzdította a szavazóit, hogy Coicara szavazzanak, mert csak így menthető meg a PSD-s polgármesteri szék.

20.00 — A 20 órai adatok szerint a szavazásra jogosultak 46,23 százaléka járult az urnák elé Szatmár megyében. Szatmárnémetiben este nyolc óráig 40.361 személy adta le szavazatát valamelyik jelöltre, ami 39,51 százalékos részvételi arányt jelent. Nagykárolyban a legfrissebb adatok szerint 8149 személy szavazott egy órával a vége előtt, ez 39,43 százalékot jelent. Tasnádon a választói névjegyzékben szereplő lakosok több mint fele, 54 százalék szavazott, ami 3384 személyt jelent.

 

19.00 -  A 19 órakor jelzett adatok szerint a választói névjegyzékben szereplők 42,94 százaléka adta le a szavazatát, ez mintegy négy százalékkal kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül 48,09 százalékos részvétellel Bihar megye, 45,93 százalékos részvétellel Maros megye haladja meg az országos átlagot. Szatmár megyében 42,62, Kolozs megyében 39,11, Hargita megyében 38,8 és Kovászna megyében 38,43 százalékos volt a részvétel. A számok azt jelzik, hogy a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben 19 óráig 4-6 százalékkal kevesebben szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.

16.00 - Románia választásra jogosult állampolgárainak 31,7%-a járult az urnák elé 16 óráig, városon 25,2%, vidéken 40,4% volt a részvételi arány. Országosan Giurgiuban volt a legmagasabb a szavazókedv, ott 40,6 százalék fölötti részvétel volt, a top 5-ben van Olt (40,5%), Teleorman (39,7%), Vâlcea (39,3%) és Gorj (38,6%).

A sereghajtók listáját Temes megye vezeti, 24,9%-os részvételi aránnyal. A szavazókedv Szeben (27,2%), Kolozs (27,9%), Kovászna (28,1%) és Iaşi (28,4%) megyében sem volt sokkal nagyobb.

Szatmár megyében 16 órakor 31,1%-os részvételi adatot mértek, városon 26,7%, vidéken 33,9% volt a szavazók aránya.

Alacsony részvétel az első órákban

Erdély valamennyi megyéjében elmaradt az országos átlagtól a részvétel az önkormányzati választás első három órájában, a magyar többségű székelyföldi megyék a sereghajtók között vannak a voksolók arányát illetően.

Tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,9 százaléka adta le szavazatát, míg 2012-ben a részvétel az első három órában elérte a 9 százalékot.

A legnagyobb szavazási hajlandóságot az ország déli részén, Teleorman, Giurgiu és Olt megyében regisztrálták, ahol a jogosultak több mint 12 százaléka voksolt. A fővárosban a legalacsonyabb a részével: Bukarestben a választók 4,4 százaléka voksolt. Utolsó előtti a sorban Hargita megye 5,6 százalékkal, de Temes, Kolozs, és Kovászna megye is a sereghajtók között van 6 százalék alatti jelenléttel. Szatmár megyében a választópolgárok 7,16 százaléka járult az urnák elé.

3200 település és 41 megye élére választanak önkormányzati vezetőket

A választói névjegyzékben szereplő 18 millió 265 ezer polgárt 7 és 21 óra között várják az ország területén berendezett 18 ezer szavazókörzetbe.

Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait. A megyei tanácsok elnökeit most nem a polgárok közvetlenül, hanem a tanács tagjai egymás közül, később választják. A választópolgárok tehát mindenütt három szavazólapot kapnak.

Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármesterjelölt kerül a községháza vagy városháza élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb.

A választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelik a voksolásra jelentkező polgár személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.

Szavazatát mindenki csak abban a választókörzetben adhatja le, ahova állandó vagy legalább másfél hónapja bejelentett ideiglenes lakhelye alapján tartozik, és ahol neve szerepel a választói névjegyzékben.

A központi választási bizottság éjfélre ígér 80 százalékos feldolgozottságú részeredményeket.