Thoroczkay Sándor történelemtanár elevenítette fel kedden, az EMNP székházában a Szamos-parti két város történetét az első írásos emlékek megjelenésétől a települések egyesüléséig.

Az Erdélyi Magyar Néppárt szatmárnémeti székházában november 19-én Thoroczkay Sándor megtartotta a városunkhoz kötődő, hat témából álló előadás-sorozatának első részét, „Szatmár és Németi városának történetéből, megalapításától egyesüléséig” címmel.

Lebilincselően érdekes

A népes közönséget Mihály András Imre, az EMNP városi elnöke köszöntötte, majd Petőfi „A vén zászlótartó” című versét felolvasva, e vers eszmeiségét párhuzamba állította a budapesti békemenet és a székelyföldi autonómia-tüntetés résztvevőnek áldozatvállalásával.

Ezek után átadta a szót az est meghívott előadójának. Thoroczkay Sándor hasznos információkban bővelkedő előadását a közönség érdeklődéssel követte. A történelemtanár felvezette a városok történetét az első írásos emlékek megjelenésétől (1181) a települések egyesüléséig 1712 (1715), amikor felveszik a Szatmárnémeti nevet.

Kolostorok

Említés történt azokról a véleményekről is, amelyek a városok keletkezéséről és névadásukról szólnak. Az előadó kitért azoknak a kiváltságoknak az ismertetésére, amelyeket az Árpád-házi királyok — II. Endre, V. István, III. Endre — adományoztak a két városnak, ismertette, hogyan volt annak idején irányítva a két város, megemlítve azt a ferencesrendi kolostort is, amit Szatmáron 1335-ben, és a domonkosrendit, amit Németiben 1370-ben alapítottak.

Az előadó kitért IV. Béla és V. István — Béla fia — háborúskodására is, megemlítve V. István itt-tartózkodását is.

Bővebben esett szó a XV. század eseményeiről: Szatmár, Németi és a vidék hűbérbirtok formájában történő adományozása Lazarevics Istvánnak, majd utódjának, Brankovics Györgynek, cserébe Nándorfehérvárért (1411), Luxemburgi Zsigmond által.

Hatalmi harcok

A történelmi előadáson említésre került a Hunyadi család beiktatása is a városok hűbérúri minőségébe. Az előadás részletesen foglalkozott a Mohács utáni politikai helyzettel, a két ellenkirály, János és Ferdinánd harcával — a városok sűrűn cserélnek gazdát, hol Ferdinánd, hol János és utódai birtokában lesznek. Említés történt az ostromokról, felégetésekről is. Az előadás befejező szakaszában a történelemtanár megemlítette a speyeri egyezményt, ami végképp a királyi Magyarországhoz csatolja a két várost (1570), azt a szűk másfél századot, ami eltelik a két város egyesítéséig (1715), méltatta a szatmári vár katonai jelentőségét és megépítésének körülményeit.

Előadása után a közönség számos, témához kötődő kérdéssel fordult Thoroczkayhoz, aki készségesen, nagy szakmai tudása birtokában tömör fogalmazású, tartalmas válaszokkal elégítette ki közönsége ez irányú érdeklődését is.

Az előadás-sorozat következő témájának címe: Szatmár megye az erdélyi fejedelmek fennhatósága alatt, időpontja a tervek szerint 2014. január 19-én lesz.