Dr. Kiss László kardiológus szerint az ország nyugati megyéihez hasonlóan Szatmár megye is élen jár a szívbetegségek tekintetében, melyben sajnos minden korosztály érintett. Az egészségünk megóvása érdekében elsősorban életmódváltás lenne szükséges.

Manapság nem számít ritkaságnak, hogy harmincas, negyvenes éveikben levő személyek kapnak szívinfarktust, ezek oka pedig az életmódban keresendő. Már nem igaz az, hogy csak az időseknek lehetnek nem velük született szívproblémáik, hiszen a különféle szívbetegségek már egyre fiatalabb korban jelentkeznek — tudtuk meg dr. Kiss László kardiológustól, a Szatmár Megyei Kórház osztályvezető főorvosától . A legelterjedtebb az iszkémiás szívbetegség, melynek leggyakoribb megnyilvánulási formái a koszorúér-szűkület, a szívelégtelenség, a szívinfarktus, az arrhytmia vagy a hirtelen szívhalál. A stabil mellkasi fájdalommal járó iszkémiás szívbetegség jelentős népegészségügyi probléma, mert ennek szövődményeiben (szívelégtelenség, szívinfarktus) nagyon sokan halnak meg, és vezető halálokként van számon tartva mind az EU-ban, mind Romániában. A koszorúér-szűkület előfordulása a 31 és 70 éves kor közötti populációban 0,8/1000 fő. Férfiaknál négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek, az ösztrogénhiány ugyanis felgyorsítja az alapbetegség megjelenését, evoluálását. Az iparilag fejlett államokban az iszkémiás szívbetegségek évtizedek óta vezetik a halálozási statisztikát. S bár a heveny kórformák — például a szívinfarktus — okozta halálozás némileg csökkent, eközben megnövekedett a krónikus megbetegedések — például a szívelégtelenség — gyakorisága és halálozási aránya. Az infarktushoz és stroke-hoz vezető szívbetegség továbbra is vezető halálok, és félő, hogy az elmúlt harminc év kedvező irányát visszafordítja az elhízás és a cukorbetegség egyre emelkedő rátája. A szakorvos véleménye szerint Szatmár megye, sajnos, igen előkelő helyet foglal el e tekintetben, hiszen Romániában a nyugati megyékben küszködnek legtöbben szívbetegséggel.

Vátoztassunk az életmódon!

Dr. Kiss László szívorvos szerint elsősorban az életmódunkon kell változtatni annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket a betegségeket. Dohányzás, magas vérnyomás, magas vérzsír (koleszterin)-szint, mozgásszegény életvitel, elhízás, cukorbetegség — mind-mind olyan kockázati tényezők, melyek növelik a szív- és koszorúérbetegség kialakulásának esélyét. A dohányzás az egészséget veszélyeztető tényezők közül a legegyszerűbben elkerülhető. Fontos kiemelni, hogy a passzív dohányzás, azaz a mások által kibocsátott füst belélegzése is növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A magas vérnyomás kemény munkára készteti a szívet, illetve az érrendszer súlyos károsodását idézi elő. Fontos tehát rendszeresen ellenőrizni, mert a jól beállított vérnyomás megelőzi a szövődmények kialakulását. Emellett ügyelni kell az étrendre is: kerüljük a magas só- és zsírtartalmú ételeket, és fogyasszunk több gyümölcsöt és zöldséget — figyelmeztet a szakorvos. Napjaink emberének másik nagy problémája a mozgásszegény életmód. Napi 30—60 perc mozgás már elegendő ahhoz, hogy a mozgásszegénységet mint kockázati tényezőt kiiktassuk az életünkből. Ez lehet séta, futás, kerékpározás, úszás, teniszezés, futball vagy egyszerű kertészkedés a ház körül. A felesleges kilók megsokszorozzák a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Túlsúlyosaknál nagyobb a magasvérnyomás- és cukorbetegség kialakulásának veszélye. Figyeljünk rá, hogy mennyi kalóriát fogyasztunk, és ügyeljünk a zsír- és koleszterinbevitelre is, hiszen az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után.