Ma van az elhízás elleni európai nap, melynek fő célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet erre a globális szintű problémára. A becslések szerint az elhízás gyakorisága 2037-ben éri majd el a csúcsát, a korábbi, 2016-os átlagos 25 százalékról 31 százalékra fog növekedni.
Az 1975-ös adatokhoz képest az elhízás gyakorisága közel háromszorosára nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, ugyanakkor a gyermekek és serdülők esetén (5–19 évesek) tízszeres ez a növekedés. 2019-ben 38 millió volt a túlsúlyos és elhízott 5 év alatti gyermekek száma világviszonylatban. Az Európai Unióban a túlsúly és elhízás átlagosan közel 3 évvel csökkenti a várható élettartamot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint.
Számos tanulmány igazolta, hogy a magasabb testtömegindexszel rendelkezők koronavírus-fertőzés esetén nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, illetve nagyobb arányban van szükségük intenzív osztályos ellátásra, valamint a gépi lélegeztetésre, mint a normál testalkatúaknak. A rendelkezésre álló evidenciák alapján elmondható, hogy azokban az országokban, ahol a lakosok keveset mozognak, és sok feldolgozott élelmiszert fogyasztanak, nagyobb az esélye a COVID-19 miatti halálozásnak.
Az Országos Statisztikai Intézet friss statisztikája szerint tavaly a 15 éven felüli romániaiaknak csak a 11,6 százaléka sportolt heti rendszerességgel, és 8,4 százalék igyekezett egészségesen étkezni. Az étrendjükre odafigyelők 71,1 százaléka csökkentette 2020-ban a sófogyasztását, 62,2 százaléka alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszereket fogyaszt, 51,2 százalékuk kerüli a túlzott cukorbevitelt, 24,5 százalék pedig a bevitt kalóriákra is figyel.
Mindezek mellett nem csoda, hogy Románia-szerte hivatalosan 347 142 elhízott személyt tartanak nyilván. Ami Szatmár megyét illeti, a hivatalos adatok szerint mindössze 1568 elhízott személy szerepel a statisztikákban, 67-tel több, mint egy évvel korábban, míg a szomszédos Máramarosban 7547, Szilágy megyében 2503, míg Biharban 27 418 — utóbbi megyében ötezerrel nőtt a nyilvántartott elhízottak száma. A hivatalosan közölt adatokkal szemben azonban az elhízott személyek száma ennél jóval magasabb lehet, sokan nem szerepelnek elhízottként a családorvosok nyilvántartásaiban. A legkevesebb elhízott személy a közegészségügyi intézet összesítése szerint Hargita megyében él, ahol csak 375 ilyen lakost tartanak nyilván.

Az elhízás betegség

Az elhízás (obezitás) lényege a kóros zsírfelhalmozódás a szervezetben. Sokan csupán esztétikai, kozmetikai problémának tekintik, pedig ez egy, az egészséget súlyosan veszélyeztető, kóros állapot, amely több súlyos, az életet is veszélyeztető betegség kockázatát a sokszorosára növeli. Az elhízás számos olyan krónikus betegség rizikóját növeli, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek. Minden szervrendszerre kihat, és meghatározza az életminőséget.
Az elhízás megelőzésének már a gyermek születésekor el kell kezdődnie. Fontos az anyatejes táplálás, mert az anyatejet helyettesítő tápszerek édesek, korán hozzászoktatják a babát az édes ízhez és a magas kalóriabevitelhez.
Kisgyermekkorban az édességek kerülése a legfontosabb. Az édesség iránti természetes vágyat inkább gyümölcsökkel csillapítsuk. Az édesség iránti felnőttkori igény a korai hozzászokás függvénye. Iskoláskorban a testmozgás minden formája megfelelő lehet a hízás megakadályozásához. Felnőttkorban már nem elegendő a fizikailag aktív életmód, a táplálkozás is észszerű kontrollt igényel mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Felnőtteknél ugyanis a szervezet fejlődése már nem kíván többletenergiát.
Azt viszont nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a legrosszabb fogyókúra a koplalás. A leghatékonyabb az egészséges fizikai aktivitás és a táplálkozás közötti összhang megtalálása.

Bumbuluţ Krisztina