A községközpontban jelenleg a legkomolyabb beruházást a regionális vízszolgáltató végzi, amely nemrég kezdte el a szennyvízhálózat kiépítését. Ottjártunkkor épp a fővezetékeket fektették le, és a központi aknákat telepítették az egyik központi utcán. A munkálatokkal a tervek szerint két év alatt sikerül majd végezniük. A szaniszlói beruházással egyébként egy összetettebb rendszerbe kapcsolják majd be a települést, ugyanis Nagykároly környékén még több faluban fejlesztik az ivóvíz- és szennyvízhálózatot. 

Szaniszlón közel harminc kilométeren fektetnek le szennyvízelvezető csöveket, amelyekkel sikerül majd behálózni az egész falut. Saját tisztítóállomást nem építenek ki, hanem Csomaközön és Mezőfényen keresztül a nagykárolyi üzembe vezetik majd el a csatornába kerülő szennyvizet. A mezőfényi szivattyúállomás bővítésével a rendszer képes lesz majd mindkét községet ellátni. Csomaköz és Szaniszló külön vezetéken kapcsolódik majd a Fénytől már közös rendszerre. A szaniszlói ivóvízhálózat már 2005 óta készen van, azt is a regionális szolgáltató működteti, betáplálása saját kútból történik. Az Országos Településfejlesztési Program (PNDL) keretében megpályázott pénzből sikerült Karulypusztán (Horea) is kiépíteni az ivóvízhálózatot. Ezt a rendszert hamarosan át is adják, már csak az utolsó finomítások vannak hátra. Az ottani rendszert szintén saját kút látja majd el. Szaniszló község része Feketetelep (Újmárna) is, ahol a helyi vezetés ki kívánja építeni az ivóvízhálózatot. „Ehhez a munkálathoz augusztusban kezdünk hozzá. A regionális szolgáltató által biztosított osztalék fedezi majd a ránk eső részt. A szakmai hátteret pedig ők biztosítják hozzá” — nyilatkozta lapunk helyszíni látogatásakor Kardosi János Zoltán polgármester, aki szerint a község feladata lesz kiásni a vezetékek helyét, majd visszatömni a földet, miután a szakemberek lefektetik a vezetéket.

A településvezető reményét fejezte ki, hogy őszig sikerül a földbe kerülniük a fontosabb csöveknek, majd tavasztól jöhet a háztartások csatlakoztatása. A lakosok igénylik a fejlesztést, ugyanis a régi, ásott kutak vize igen megcsappan a mostanihoz hasonló, nagy szárazságok idején. Sokan már mélyebb fúrású kutakból szerzik be az életet adó folyadékot, így a kiépített, modern vízellátó rendszer nagyban megkönnyíti majd a mindennapi életet mindkét beosztott településen. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyébként Szaniszló község lakossága valamivel több mint háromezer fő volt, és az össznépesség nagy része a községközpontban él. Újmárnán alig több mint háromszáz lakos tölti a mindennapjait, a határ menti Karulyban pedig valamivel kétszáz fő alatti a népesség.

Folyamatosan napirenden a térkövezés

Szaniszló központjában igazi képeslaphangulat fogadja a látogatót, hiszen egész nap működő szökőkút teszi kellemesebbé a rózsaligetben sétálók perceit. A templomok közötti és körüli teret és a központ járdáit szinte kivétel nélkül sikerült térkővel borítania az önkormányzatnak. „Az utóbbi időben újabb szállítmány burkolóanyagot rendeltünk, ugyanis még több közterület térkövezését tervezzük. Amit lehet, igyekszünk saját forrásainkból fedezni” — tette hozzá az elöljáró, aki fontosnak tartja, hogy a parkolóhelyek, a járdák, a közszolgálatot ellátó egységek és a közintézmények körüli területek rendben legyenek. A községi kulturális intézményeknek a székházait is igyekeznek rendbe hozni. A márnai kultúrotthon teljes körű felújítását már két éve elkezdték, szintén saját forrásokból. Első körben a tetőszerkezet újult meg, aztán a külső falak kaptak új pucolást, jelenleg pedig belül dolgoznak a szakmunkások. A tervek szerint ez a munkálat idén teljesen el is készül, és ezzel párhuzamosan Karulytanyán is hozzáláttak a helyi kultúrotthon rehabilitálásához. Ott a tetőcsere folyik éppen, és a kivitelező cég ígérete szerint év végéig az az épület is rendben lesz majd. A települések kultúrotthonai nagyrészt a családi eseményeknek biztosítanak helyszínt, illetve évente egy-két alkalommal kulturális műsorokat is rendeznek bennük. Például Márnán a helyi néptáncosok szokták szórakoztatni a lakosságot. Természetesen bálokat is tartanak bennük, amelyeken a fiatalok a nagyobb ünnepek során tudnak összegyűlni.

Az oktatással kapcsolatban a beszélgetés során elhangzott, hogy egyedül a községközpontban működik oktatási intézmény, ahova a beosztott falvakból iskolabusz szállítja a tanulókat. A tervek szerint az iskolaépületet is fel szeretné újítani az önkormányzat a Környezetvédelmi Alaphoz (AFM) benyújtott pályázata révén. Hőszigetelnék a falakat, napelemet szerelnének a tetőre, hogy energiahatékonyabbá tegyék az épületet, ahol a legutóbbi iskolai évben több mint négyszáz tudásra éhes gyerek figyelt a tanórákon. Az óvodások létszáma is figyelemre méltó, hiszen közel száz csöppséget tartanak számon a községben.

Végh Balázs