A magyar szabadságharc napja az erdélyi magyarok számára egyaránt alkalom a megemlékezésre és a számvetésre: számot kell vetni azzal is, hol tart, meddig jutott az erdélyi magyarok szabadságának ügye - hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán Nagyszalontán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulója alkalmából mondott beszédében.

'Emlékezünk a forradalom hőseire, Petőfi, Kossuth, Vasvári és a többiek nagyszerű tetteire, köztük az itt, Nagyszalontán élt Arany Jánosra is. És mindeközben számot vetünk mai szabadságunk helyzetével is: hol tart, meddig jutott az erdélyi magyarok szabadságának ügye' — mondta Kelemen Hunor, aki hozzátette: szabadság nélkül nem lehet emberhez méltó életet elképzelni.

Kelemen szerint ezért tört ki 169 évvel ezelőtt a forradalom, ezért szálltak szembe a szovjet elnyomókkal 1956 forradalmárai, ezért fordultak szembe a kommunista diktatúrával százezrek 1989-ben, és a szabadságért, az anyanyelv használatának szabadságáért mentek az utcára a magyarok 1990 márciusában Marosvásárhelyen.

"27 év után eljött az ideje annak, hogy Románia hivatalosan is elismerje, hogy március 15-e a mi ünnepünk, a romániai magyar nemzeti közösség ünnepe, és erre ma törvénytervezetet iktattunk a parlamentben' — hangsúlyozta Kelemen.

A szövetségi elnök úgy fogalmazott: Románia ma többé-kevésbé szabad ország, vagy legalábbis annak a látszatát kelti, ahol a magyarság számos jogot kivívott, de ezek közül több 'papír maradt', mi több, egyes jogokat megpróbálnak visszavonni.

Románia minden polgára veszélyben van — vélte Kelemen.

'Romániában ma kemény harcot vív a látható állam a láthatatlan állammal, a választott politikusok az erőszakszervezetek titkos koalíciójával' — jelentette ki Kelemen Hunor és hozzátette: a politikusokat le lehet váltani, de a láthatatlan hatalmat nem. Éppen ezért Romániának választania kell, a parlamentáris demokrácia és a láthatatlan, de autoriter hatalom között, és választania kell a romániai magyarságnak is — tette hozzá.

'Nekünk nem az a dolgunk, hogy ebben a harcban az érzelmeinkre hallgatva hozzunk döntést, nem az a dolgunk, hogy egyik vagy másik politikai tábornak tetsző álláspontra helyezkedjünk. Mi akkor döntünk helyesen (...), ha azokhoz az értékekhez és elvekhez ragaszkodunk, amelyek nélkül nem lehet méltóságteljes és szabad életet élni. (...) A hatalmi ágakat szét kell választani, és az alapvető emberi és szabadságjogokra kell építeni azt a bizonyos hidat, ami a jelen fölött átívelve összeköti a múltat a jövővel' — érvelt Kelemen.

Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Romániában nem beszélhetünk jogállamról.

'Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha az oktatási törvénynek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásra vonatkozó paragrafusait öt év után sem léptették érvénybe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre? Milyen jogállam az, ahol csupán ügyészi eljárással, végleges bírósági döntés nélkül a megszűnés határáig lehet eltolni egy iskola működését? Ahol a marosvásárhelyi római katolikus líceum jövőjét veszélyeztetik? (...) Milyen jogállam az, ahol az ügyész a szülők és a gyermekek vallási hovatartozásáról érdeklődik és megtiltja, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek a vallatás részleteiről. (...) A válaszunk egyértelmű: nem beszélhetünk jogállamról, egyre távolabb vagyunk attól, amiért 1989-ben utcára mentünk, amiért 1848 forradalmárai fellázadtak. Ez a posztmodern rabság, a posztmodern feudalizmus' — szögezte le Kelemen Hunor.

Véleménye szerint, nincs más lehetőség 'harcolni kell tovább', nem lehet meghátrálni.

'Ahol a szabadság veszélybe kerül, ott megharcolunk érte. Ahogyan Petőfi, Kossuth vagy éppen Nagyszalonta legjelesebb alakja, Arany János tanította — zárta nagyszalontai beszédét Kelemen Hunor.

forrés: AGERPRES/( HU — szerkesztő: ERDÉLY András)