Jóformán meg sem kezdődött a nyári vakáció, máris áldozatot követelt a kánikula és a szabadvizi fürdés — szombaton késő délután a 112-es egységes segélyhívón riasztotta a katasztrófavédelmiseket egy szamoskrassói férfi, ugyanis a folyó felszínén lebegni látott egy fiatal fiú élettelen testét.

A helyszínre kiérkező, gumicsónakkal, csáklyákkal felszerelkezett katasztrófavédelmisek azonnal megkezdték a keresést — közben pedig kiderült az is, hogy egy 14 éves, szamoskrassói kiskamasz fulladt a folyóba — és folytatták sötétedésig. A kutatás vasárnap is egész nap zajlott, eredménytelenül, végül hétfőn délelőtt találták meg az élettelen testet, nem messze attól a helytől, ahol a hatóságokat riasztó férfi látta lebegni, s ahol a feltételezések szerint halálát is lelte.

A tragédia kapcsán a katasztrófavédelem több alap- és aranyszabályt is a fürdőzők emlékezetébe idéz — persze az már más kérdés, hogy az egész nap szülői felügyelet nélkül vakációzó lurkók mennyire is tartják be ezeket, illetve a felnőttek milyen példával járnak elől egy-egy folyó- vagy tó parti piknik alkalmával. Hiszen Szatmár megye igencsak gazdag szabad vizekben, számtalan lehetőséget biztosítva a fürdőzésre, a sportra, a horgászatra és a szabadidő egyéb hasznos és szórakoztató módon való eltöltésére — ám ahhoz, hogy a szabadvíz, és jelen esetben a Szamos jó barát maradjon, érdemes a szeszélyeivel és a veszélyeivel is megismerkedni.

Szatmárnémeti legnépszerűbb szabad strandja a Szamos Pirosberek és Kopaszpart közötti szakasza — és sajnos minden nyáron itt is vesztik életüket a legtöbben. Részben mert a víz alatti, nem látható tárgyak, faágak és egyéb akadályok könnyen sérülést, a gyakori örvények és a különösen erős sodrás pedig „meglepetést”, izomgörcsöt okoznak még a tapasztalt úszóknak is. Ezek mellett különösen nagy óvatosság (lenne) szükséges a jobb oldalon, a Pirosbereknél — a finom homokkal borított, több méter széles partszakasz rengeteg napozni és pancsolni vágyót vonz, de sajnos sokan teljesen megfeledkeznek arról: a finom homokréteg bizony a homokkitermelésnek köszönhető. Azaz: kotrógépek marnak mélyebbnél mélyebb gödröket a Szamos medrébe, a gödrök pedig nem érzékelhetőek! Számtalan gondtalanul strandoló járta már meg: míg egyik pillanatban alig térdig érő vízben pancsolt, fél lépés után hirtelen mély (sokszor tíz méternél is mélyebb) gödör-kráter hideg tátongását érezte lábai alatt — a jó lélekjelenléttel és megfelelő vízbiztonsággal rendelkezők számára is komoly sokkot okozva.

A szabadvizek legfőbb veszélye — különösen kotort folyómedre, bányatavak esetében —, hogy hirtelen mélyülnek, ezért 10–15 foknyi is lehet a hőmérséklet különbség a felső, pár centis vízréteg és a lentebbi között. Épp ezért különösen fontos figyelni arra, hogy a hirtelen hideg izomgörcsöt vagy szívbénulást is okozhat — naptól felforrósodott testtel soha ne vessük magunkat a habok közé! Unalomig ismeri, hallotta mindenki ezt a mondatot — mégis számtalan tragédia történik a nyári hónapokban e miatt. A gyengén úszók vagy kevés vízbiztonsággal rendelkezők csak sekély vízben fürödjenek, és lehetőség szerint meg kell ismerni a vízterület sajátosságait és mederviszonyait. Soha ne ugorjanak a vízbe anélkül, hogy előzetesen nem győződtek meg a meder mélységéről és arról: a vízfelszín alatt nincsenek-e nagy kövek, cölöpök, karók, egyéb tárgyak! Aki nem tud úszni, mély vagy erős sodrású vízbe még felfújható fürdőeszközzel (gumicsónak, gumimatrac) se merészkedjen be, az úszni nem tudó gyermekeknek pedig kötelező mentőmellény vagy mentő-gallér használata. Ha pedig fürdés közben váratlan veszélyhelyzet adódik (erős sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb), ne pánikoljunk be! Hiszen annak következtében nem tudunk helyes döntést hozni, kapkodunk, a végtagjaink „lebénulnak”, ami végzetes következményekkel is járhat.

Akár zárt, akár szabadstrandon töltjük a forró nyári napokat, mindig tartsuk szem előtt: a vízbe csak az menjen, aki megfelelő vízbiztonsággal rendelkezik!