Szerdán előbb a három oktatási szakszervezeti szövetség – a FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater – jelentette be  közös közleményben, hogy elutasították a közalkalmazotti bértörvénytervezet legutóbbi változatát, majd nem sokkal később a Sanitas egészségügyi szakszervezetz szövetség is hasonló bejelentést tett.

Előbbiek szerint a tervezet oktatásra vonatkozó fejezetében „nyoma sincs a szakszervezetek érvekkel alátámasztott javaslatainak”, és a tanügyi alkalmazottakkal szembeni teljes „semmibevételt” tükrözi, utóbbiak pedig úgy fogalmaztak: a bejelentett módosítások ellenére a szakszervezetek által jelzett alapvető problémák továbbra is megoldatlanok maradtak.
A Sanitas szerint a tervezet nem garantálja a bérek kifizetéséhez szükséges forrásokat, fenntartja a bérpótlékok 20 százalékos felső határát, és lehetőséget hagy arra, hogy 2027-ben csökkentsék a bérek számításánál használt referenciaértéket. „Ilyen körülmények között nem beszélhetünk kiszámítható és biztonságos bérezésről az egészségügyi és szociális dolgozók számára.” — nyomatékosítják.

A kormányzó pártokat terheli a teljes felelősség

Az érdekvédelmi szövetségek nehezményezik ugyanakkor, hogy a politikum megpróbálja a szakszervezetekre hárítani a bértörvénytervezet kudarcát, és határozottan elutasítják ezt a megközelítést.
Az elmúlt időszakban kormányzó pártokat terheli a teljes felelősség azért, ahogyan az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalt bérreformot kezelték - közölte szerdán az öt országos szakszervezeti szövetség.

Az Alfa Kartell, a Frăția, a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége (CSDR), a Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közös állásfoglalása szerint a bértörvénytervezet legutóbbi változata sem oldja meg a szakszervezetek által jelzett alapvető problémákat.
„A július 23-i közös közleményünk óta lényegében semmi sem változott” - summázták. Szerintük a tervezet továbbra is súlyos szakmai és alkalmazási hiányosságokat tartalmaz, így nem szolgálhat egy koherens, méltányos és fenntartható bérrendszer alapjául.

A szakszervezeti szövetségek kifogásolták, hogy a jogszabály bizonyos pótlékokat eltörölne, ugyanakkor egyes szakmai-társadalmi csoportok számára új juttatásokat vezetne be a bérkülönbségek kiegyenlítésére. Úgy vélik, hogy ez az egységes szabályozási szemlélet hiánya miatt nem szüntetné meg, hanem más területekre helyezné át az egyenlőtlenségeket, és újabb hátrányos megkülönböztetésekhez, illetve perekhez vezetne.

Az ügyvivő kormány hagyjon fel a közvélemény félretájékoztatásával

A szövetségek hangsúlyozták azt is, hogy nem a szakszervezetek felelősek a reform késedelméért, a hozzá kapcsolódó mérföldkőnek az utolsó kifizetési kérelembe való áthelyezéséért, a Világbank ajánlásainak átláthatatlan kezeléséért és az intézményes ellenőrzési mechanizmusok megbénításáért.
Közleményükben kiemelik, hogy a társadalmi partnerek 2023 óta többször kérték, hogy a PNRR monitoringbizottságában, az illetékes miniszterek részvételével számoljanak be a közszféra bérezési reformjának és az energiaágazati reformoknak az előrehaladásáról. Állításuk szerint azonban a párbeszédet és a reformok nyomon követését szolgáló mechanizmus működését blokkolták, az erre kialakított szabályokat pedig felületesen kezelték.

Az érdekvédelmi szervezetek felszólították az ügyvivő kormányt, hogy 'hagyjon fel a közvélemény félretájékoztatásával”, és ne használja a PNRR-mérföldkövet rögtönzött jogszabályok elfogadásának indoklására. Egyúttal jelezték, hogy készek részt venni egy új bértörvény kidolgozásában, de ehhez valódi társadalmi párbeszédet, teljes jogkörrel rendelkező legitim kormányt, valamint valamennyi érintett intézmény és szociális partner bevonását tartják szükségesnek. 

Hírszerkesztő