Tizenkét év alatt sokat tárgyaltak a pedagógusok a román nyelv és irodalom magyar tannyelvű osztályokban történő oktatásáról, de valós eredményekről aligha beszélhetünk. A fővárosban most folyik a tantervre vonatkozó javaslatok megbeszélése.

Idén érettségiznek azok a diákok, akik akkor voltak elsősök, amikor az Országos Etnokulturális Forrásközpont első alkalommal tartott módszertani képzést a román nyelv és irodalom oktatása a magyar iskolákban témával — tájékoztatott Gál Györgyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelője. Tizenkét évvel ezelőtt a román nyelv újszerű oktatásának, az új tankönyvek megírásának a szükségességét is felvetették a módszertani képzésen. Az egykori kisdiákok azóta kijárták a tizenkét osztályt, ezen a téren viszont nem sok változás történt, talán csak annyi, hogy egyre több magyar tanuló bukik meg a nyolcadikos egységes felmérőn és az érettségin román nyelvből és irodalomból. 2006-ban már elkészült a román nyelv és irodalom oktatására vonatkozó sajátos tanterv első változata első osztálytól tizenkettedikig, 2011 januárjától az oktatási törvényben is szerepel, hogy az egyetem előtti oktatás minden szintjén a nemzeti kisebbségek számára összeállított tantervek és tankönyvek alapján tanítják az állam nyelvét ezekben az iskolákban, mi több, a számonkérés is ennek megfelelő lesz, kivéve az országosan egységes vizsgákat. Tavaly bejelentették, hogy véglegesítették a vonatkozó programokat, októberben a sajátos oktatási módszertanokat is jóváhagyta a szaktárca, mégis késik az évtizedek óta várt reform, ugyanis késik az alkalmazási útmutatók megjelenése. A szakma dolgozik, készülnek a tantervek, a kérdés az, hogy a politika lesöpri-e az asztalról ezeket az oktatási csomagokat, miként eddig tette, vagy segíti a haladást, hagyja érvényesülni a valósághoz igazodó szemléletmódot az iskolapadban — mutatott rá Gál Gyöngyi.

Érvek

— Milten változásokra számíthatunk a jövőben? — kérdeztük a témával kapcsolatosan Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, a Képviselőház oktatási bizottságának tagját. — Én azt gondolom — válaszolta Kereskényi Gábor —, hogy a jelenlegi oktatási törvény nem rossz, csak alkalmazni kell, nem ez az egyetlen olyan pontja, amelyiket nem alkalmaznak, viszont úgy tűnik, hogy az új oktatási miniszter, illetve a szociálliberális politikusok azt tervezik, hogy bizonyos módosításokat fogalmazzanak meg. Egy teljesen jogos elvárás az a magyar közösség részéről, hogy a román nyelvet a magyar gyerekek úgy sajátítsák el, ahogy ez számukra a legkönnyebb. Amikor ez a kérdés terítékre kerül, mindig politikai vita zajlik, nem szakmai, és rögtön az a román politikusok véleménye, hogy a magyar gyerekek nem akarnak megtanulni románul. Ez nem így van. Elkerülhetetlen az, hogy az ebben az országban élők ismerjék az ország nyelvét. Ez egy olyan axióma, amin nem lehet vitatkozni. A kérdés az: hogyan lehet elsajátítani a román nyelvet? Egy olyan tanterv szerint, ami a román gyerekek számára készült, vagy pedig olyan tanterv szerint, olyan tankönyvekből, amelyek meg tudják szerettetni a román nyelvet a magyar gyerekekkel. Az elsődleges és a legfontosabb az lenne, hogy amit tanulnak, annak érezzék a szépségét, és ne rettegjenek attól, hogy ez rájuk van kényszerítve. Az, hogy most ötödik osztályig kisebbségiként tanulják a román nyelvet, és ötödiktől már ugyanabból a tankönyvből, mint a román gyerekek, nem igazán eredményes, mert négy év alatt nem juthatnak el arra a szintre, hogy ötödik osztályban már felvegyék a versenyt a román gyerekekkel. Ahhoz, hogy a magyar gyerekek olyan szinten sajátítsák el a román nyelvet, hogy azzal boldogulni tudjanak az életben, nagyon sok múlik a tankönyveken, a pedagógusokon.

Elek György