Szatmár megyében nagy hagyományai vannak a néptáncmozgalomnak, szinte minden településen működtek néptáncegyüttesek, s ezek közül több országos és nemzetközi sikereket ért el. Az 1989-es változások után megszűnni látszott a néptáncmozgalom.

1998-ban Fábián Elemér alapította meg a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttesét. Számtalan rendezvényen lépett fel. 2005-ben alakult meg az Egri Csodaszarvas néptáncegyüttes. Szarvas Károlynak az volt a célja, hogy Egriben egyesületbe tömörítse a néptáncot és népdalokat kedvelő fiatalokat.

2016-ban jött létre a Szamoshát néptáncegyüttes, amit a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont működtet, oktatója pedig Szarvas Károly; az együttesben a megye több településéről vesznek részt néptáncosok. Az együttes repertoárjában magyar, sváb és cigány táncok szerepelnek. Az együttes megalakulásának évében eljutott Bécsbe, később Görögországba és több rangos hazai rendezvényre. Az együttesnek húsz tagja van, de sajnos nem lehet tíz párt alakítani, mert kevesebb fiú jelentkezik néptáncra, mint ahány lány.

A Romániai Magyar Néptáncegyesületbe úgy lehet bekerülni, hogy az egyesületi tagok ajánlják újak felvételét, tudtuk meg Szarvas Károlytól, aki azt is elmondta, hogy a szatmáriakat a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berekenye néptánccsoportok vezetői ajánlották. A tagság előnyökkel jár, hiszen olyan információkhoz jutnak, melyek csak az egyesületen belül ismertek, és vannak olyan találkozók, fesztiválok, képzések, pályázatok, minősítő versenyek stb., melyekre csak az egyesület tagjait hívják meg. Az egyesületi tagság előnye az is, hogy Szatmár megye is bekerül a köztudatba népművészeti szinten, magyarázza a Szamoshát néptáncegyüttes oktatója, hozzátéve, hogy bár a járványhelyzet miatt most ritkán adódik lehetőség nyilvános fellépésekre, amikor lehetőség adódik majd rá, folytatódnak a próbák.

Elek György

Fotók: Magánarchívum