Szerda reggel földrengés történt Szatmár térségében, míg múlt héten Brassó környékén is volt egy rengés – mindkettő olyan helyen, ahol ritkán fordulnak elő ilyen jelenségek. Van összefüggés a két földmozgás között? A kérdésekre Mircea Radulian, a Földfizikai Intézet (INFP) tudományos igazgatója válaszolt a Hotnews.ro hírügynökségnek.

A szerda reggeli szatmári földrengés felszíni volt, 4,1 km-es mélységben, amely viszont Radulian szerint a szakemberek számára nem volt meglepetés, mivel az adott térségben általában sekély mélységű földrengések fordulnak elő. „Szakemberként számomra ez nem szokatlan. Tudjuk, hogy a térségben előfordulhatnak ilyen rengések, bár ritkán” – mondta a Földfizikai Intézet tudományos igazgatója.

A Szatmár–Nagykároly térségben mért legnagyobb földrengést 1979. március 30-án jegyezték fel, ez a Richter-skálán 4,5-ös magnitúdójú volt. 1978-ban volt egy másik, 4-es erősségű rengés, míg a mostani földrengés szintén 4-es magnitúdójú volt.

„Egy normális levezetési jelenség”

A történelem során, az elmúlt évszázadokban, súlyosabb földrengések is előfordultak. Az INFP igazgatója szerint a Körösvidék–Máramaros térségében két, 6-os magnitúdót meghaladó földrengést is feljegyeztek, valamivel délebbre, Nagyvárad–Nagykároly térségében.

Ezek akkor történtek, amikor még nem léteztek műszeres mérések, így róluk a korabeli krónikákban leírt hatásokból tudnak. Ha egy régi földrengésnek nem voltak látványos következményei – például nem omlottak le ismert épületek vagy nem pusztultak el sok ház –, akkor a krónikák nem is említették meg.

„Úgy gondolom, hogy ezek a 4-es, esetleg 5-ös erősségű földrengések normális levezetési jelenségek. A földkéreg folyamatosan feszültség alatt áll, és ahol érzékenyebb zónák vannak, ott időnként levezető mozgások történnek. Ezek azonban helyi jelenségek, nem nagy kiterjedésűek, és összességében megszokott dolgok, még ha ritkábban is fordulnak elő. Időről időre megjelennek” – mondta.

A szakember elmagyarázta, hogy bár kevésbé ismert, a Máramaros–Szatmár térség aktív szeizmikus zónának számít, tehát képes földrengéseket produkálni.

„Ezek nem túl erősek, és viszonylag ritkák, így minden 4-es magnitúdó feletti rengés szokatlannak tűnik. Megértem, hogy egyesek számára ez teljesen új jelenség” – magyarázta Radulian professzor.

A Máramaros szeizmikus zónában 2024. május 12. és 15. között három földrengés történt, 3,8 és 7,1 km közötti mélységben. Egy másik földrengést 2024. május 7-én regisztráltak. Az INFP adatai szerint a Máramaros szeizmikus zónában korábban is előfordultak kisebb intenzitású, sekély rengések. Egy ilyen földrengés történt 2025. július 28-án, 2,7-es magnitúdóval és 5 km-es mélységben.

Véletlenszerű jelenségek

Az INFP szeizmológusa azt is elmondta, hogy az egész tektonikus rendszer különböző helyeken idéz elő földrengéseket. Bár ezek a rengések a feszültség felhalmozódásával és annak levezetésével állnak összefüggésben, ezek a levezető mozgások véletlenszerű jellegűek.

„Előfordulhat, hogy ugyanazon a napon több földrengés is van Vrancea térségében, majd néhány a Bánságban, de ezek nincsenek kapcsolatban egymással” – mondta a szakember.

A kutató hozzátette, hogy egy szeizmikus zónán belül bárhol előfordulhat földrengés, hiszen a törésvonalak rendszere olyan, mint egy kirakós: amikor a zóna feszültséggel telítődik, „nagyon nehéz megmondani például, hogy a terület Brassótól délre vagy inkább északra fog megrepedni. Bárhol bekövetkezhet, de azt nem tudjuk megjósolni, mikor történik meg, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az adott törés aktív.”

Románia térségében a tektonikus mozgások viszonylag kismértékűek, és ezek a földrengések csak korlátozott területeket érintenek – ezért nem hasonlíthatók össze a nagy, erőteljes rengésekkel, mint amilyenek például Kamcsatkán fordulnak elő, ahol szinte naponta van 5-ös magnitúdónál erősebb földrengés – magyarázta Mircea Radulian a Hotnewsnak.

A szakértő szerint Románia területén a tektonikus mozgások sokkal nyugodtabbak, mérsékeltebbek, mint a híres, aktív szeizmikus övezetekben.

Romániában évente sok földrengés történik: az INFP adatai szerint október első 15 napjában több mint tíz, 2-es magnitúdót meghaladó rengést regisztráltak.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!