Nem az a cél, hogy a munkanélküliek táborát növeljék, hanem az, hogy , munkába állítható fiatalokat képezzenek ki — vallja a Simion Bărnutiu Szakképző Líceum igazgatója, Gindele Imre.

Javában készül a következő tanév beiskolázási terve a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakképző Líceumban. Gindele Imre igazgató az elmúlt évek során többször is beszélt már arról, miért tartja jó módszernek a német modell mintájára náluk is gyakorlatba ültetett duális képzést. A napokban kerülnek kiértékelésre azok a kérdőívek, amelyeket a Megyei Tanfelügyelőség küldött ki a nyolcadikosok számára, melyekből kiderül, hogy melyek azok a szakok, amelyeket a nagykárolyi és a város környékén lakó fiatalok választanának továbbtanulás céljából. A kiértékelés eredményeinek függvényében dől majd el, hogy a nagykárolyi középiskola milyen osztályokkal indul majd neki a szeptemberben induló új tanévnek. Az eredeti elképzelés szerint ősszel hat kilencedikes osztályt indítanának: két líceumit és négy szakmunkásképzőt, román és magyar nyelven, azonban a kérdőívek adott válaszok alapján az is elképzelhető, hogy a két líceumi osztály közül az egyiket vagy akár mindkettőt átalakítják szakmunkásképzővé, magyarázza az igazgató. A véglegesített listát január 22-ig kell leadniuk — teszi hozzá Gindele.

„Ez azért is jó, mert ha előre tervezek, mondjuk három évvel, akkor hat szakosztályból nagyobb sikerrel össze tudok hozni egy líceumi osztályt, ami érettségivel fejeződhet majd be. Igaz, akkor tizenegyedikkel kell indítani ahhoz, hogy a diák érettségizhessen, de így nem zárja el magát a lehetőség elől, hogy a szakképesítésen kívül, érettségi diplomával is rendelkezzen, ami utat jelentene az egyetemi továbbtanuláshoz is. Így lehet belőle mérnök is, ha akar, és komolyan gondolja. Igaz, 14 évesen még nehéz arról dönteni, mi az, amivel egész életében foglalkozni akar valaki. Viszont 16–18 évesen már eldönthető ez, s akkor a szakmunkás-képesítésen túl adva lesz számára a lehetőség arra, hogy érettségizzen, aztán pedig tovább is tanuljon. Akik nem akarnak továbbtanulni, nyugodtan elmehetnek dolgozni oda, ahol éveken keresztül szakmai gyakorlatukat végezték, képzettségüket szerezték” — magyarázta az igazgató.

„Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos döntés előtt állnak a nyolcadikosok szülei, amikor középiskolát választanak a gyermeküknek. Mérlegelni kell: milyenek a gyermek képességei, mit akar a gyermek? Ha inkább szakmát szeretne tanulni, mint elméleti tantárgyakat elsajátítani, akkor ide kell hozni. Ha nem megy neki a tanulás valamilyen oknál fogva, akkor ezzel a gonddal szembesülni fog négy év múlva is. Ne engedjük el a gyermeket, beszélgessünk vele, és oda vigyük tanulni, ahol az elvárásainak megfelelő képzést kapja majd. Viszont 18 évesen, amikor az életnek az a része, amit középiskolai képzésre kell szánnia, már letelt, s ott áll, hogy se szakmája nincs, sem továbbtanulni nem szeretne, de talán még érettségiznie sem sikerült, akkor csak a munkanélküliek táborát fogja növelni. Nekünk ez nem célunk. A végzett diákjaink munkába állási statisztikája nagyon jó (85 százalékos), ezt a tendenciát kívánjuk a jövőben erősíteni. Autószerelő-, mezőgépész- (fél osztály lakatos, hegesztő és C&C esztergályos) és kárpitosképzést indítunk. Terveink között szerepel, hogy varrónőképzést is indítsunk, s a nagykárolyiakon kívül a megye más részeiből is idevonzzuk a gyermekeket. Bentlakásunk van, az iskolát fejlesztjük, a mestereink megvannak, de mivel Máramarosszigetről is van diákunk, úgy gondolom, nem megvalósíthatatlan ez az elképzelés sem. Olyan szakmunkások képzése, akikre kereslet, igény van, ez a célunk, erre törekszünk, mert csak így lehet, így érdemes eredményesen dolgozni” — fejtette ki az igazgató.

Tőtős Tímea