Szatmárnémeti

Szaffi — a “fantasztikus, szertelen mese” musicalben

2026.02.25 - 18:10
“Fantasztikus, szertelen mese” — a Dargay Attila nagy sikerű rajzfilmje után készült mesemusical most először látható erdélyi színház repertoárján, a Harag György Társulat előadásában.

Kedd este bérletszünetben mutatta be a Harag György Társulat a Szaffi mesemusicalt — amelynek történetét anno Mikszáth Kálmán “fantasztikus, szertelen mesének” nevezte. Egy olyan mesének, amely a talmi, és a valódi értékek felismeréséről és ezek megtalálásáról szól — egy csipet varázslattal, egy maréknyi humorral és nem kevés érzelemmel fűszerezve.


Jókai Mór műve a mai közönség számára leginkább Dargay Attila és Romhányi József örökifjú Szaffi-rajzfilmjeként vált ismerté, magával ragadva mind a gyerekek, mind a gyermeklelkű felnőttek képzeletét. A sokak kedvencévé vált rajzfilmből aztán családi musical készült, amely most először látható erdélyi színház repertoárján. 

Ez a darab azoknak is szól, akik újra átélnék Szaffi és Jónás történetét, de főleg azoknak a gyermekeknek, akik még nem ismerik a humoros, romantikus és fordulatokban gazdag történetet, amelynek alapjául Jókai Mór Cigánybáró című írása szolgált.

Az előadás Ahmed török pasa lányának, Szaffinak és a száműzött magyar nemesnek, Jónásnak kalandos történetét meséli el. Ahmed pasa feladja Temesvárt az osztrák császári seregek elleni ostrom során, kincseit magyar barátja és szövetségese, báró Botsinkay Gáspár birtokán rejti el. 

A pasa újszülött lányát, Szófiát a jóságos cigányasszony, Cafrinka neveli fel Szaffiként. Jónást vándorcigányok veszik pártfogásukba. Évekkel később Jónás visszatér szülőföldjére, hogy visszaszerezze apja birtokát. Itt él Cafrinka anyó a gyönyörű, fiatal lánnyá cseperedett Szaffival. Az öregasszony megjósolja Jónásnak: ha megházasodik, megleli a kincset. A fiú ezt úgy értelmezi, hogy gazdag feleséget kell keresnie…

A történetben fontos szerepet kapnak a cigány szereplők, akik bölcsességükkel, összetartásukkal és derűjükkel segítik a fiatalokat — tüzes táncukkal pedig a nézőket ejtik ámulatba. Félreértések és viszontagságok után fény derül a múlt titkaira, a hősök megtalálják helyüket a világban.

A Nagy Regina rendezte előadás a szabadságvágy, az identitáskeresés és az elfogadás fontosságát állítja a középpontba, a Szemenyei János és Galambos Attila által írt fülbemászó dalokkal kísérve.

Szövegkönyv: Hencz György, Sándor Dávid, Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József forgatókönyve alapján
Szereplők: Szabó János Szilárd, Moldován Blanka, Budizsa Evelyn, Frumen Gergő, Orbán Zsolt, Bogár Barbara, Péter Attila Zsolt, Bodea-Gál Tibor, Nagy Orbán, Erdei Máté, Varga Sándor, Poszet Nándor, Bándi Johanna, Gál Ágnes, Kófity Annamária, Diószegi Attila, Nagy Zalán és Kása Andor.
Tánckar: Balla Antónia, Lőrinc Csilla, Magyar Dávid, Vadai Gellért
Koreográfia: Szabó Franciska, Magyar Dávid
Vívás: Nagy Csongor
Díszlet, jelmez: Alexandru M. Radu m. v., Wilhelmina Kuron Bekesi m. v.
Rendező: Nagy Regina

Összeállította:
Szabó Kinga Mária

(Fotók: Czinzel László)