A hagyományos sertéstartás körülményeit szabályozó rendelet elsődleges célja az, hogy az afrikai sertéspestis terjedését meg lehessen gátolni, illetve a négy éve felbukkant kórt fel lehessen számolni. Elsősorban olyan, úgynevezett biobiztonsági előírásokról van szó, amiket az Európai Unió minden sertéstenyésztőjének be kell tartania, köztük a legalapvetőbb talán az, hogy tilos a sertéseket ételmaradékkal etetni, és a sertésólba való belépéskor fertőtleníteni kell a lábbelit. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) által kidolgozott tervezet értelmében egyébként borsos bírságot kockáztatnak azok a gazdák, akik ezeket nem tartják be, a pénzbüntetés felső határa 8000 lejre is rúghat.

Véron András gazdaságában háromezer-ötszáz sertés van. Volt rá eset, amikor egy sertéspestis-fertőzés miatt az egész állományt el kellett pusztítani. Véleménye szerint mindenképpen különbséget kell tenni a háztáji és gazdasági egységek között. A sertéspestis kilencvenkilenc százalékban a háztáji sertések között jelenik meg, nyolcvan százalékban a roma gazdaságokban észlelhető, mutatott rá Véron, hozzátéve, hogy az általa vezetett gazdaságban pedig az a gyakorlat, hogy hetente készítenek véranalízist, ha pedig ne adj’ isten elhullott állatot találnak, annak a szerveiből visznek mintát analízisere, tehát bármilyen betegséget, fertőzést azonnal be tudnak azonosítani, míg a háztáji gazdaságokra ez nem jellemző.

A háztáji sertéstartás megszüntetése persze nem lenne észszerű, a szabályok betartásával az öt sertés tartása megengedett kell hogy legyen, véli Véron.
A gazdaságban alkalmazott reprodukciós sertéstartás nem könnyű feladat, azt ugyanis úgy kell megszervezni, hogy mindig legyenek kocák, malacok és hízók is, magyarázza Véron, aki ebben az évben négyszáz malacot adott el olyan kisgazdáknak, akik a körzeti állatorvostól kértek ehhez szükséges tenyészetkódot. „Ebben a formában egy személy öt malacot vásárolhat meg. Más megyéből is érkeztek személyek malacot vásárolni, számukra a DSVSA szállítólevelet is kiad. Amikor a malacot a gazda hazaviszi, be kell hogy jelentse a körzeti állatorvosnál. A problémák ezután következnek, a gazdák nagy része ugyanis nem tartja be a további előírásokat. Nemrég volt egy sertéspestis-fertőzéses eset, melynek oka az volt, hogy Nagykárolyból vitték az összegyűjtött ételmaradékokat Mezőfényre. A legveszélyesebb az állatok számára az ételmaradékokkal történő etetés” — figyelmeztet, elismerve azt is, hogy az állatorvos képtelen ellenőrizni a körzetébe tartozó állatok tartásának a körülményeit.

Az Európai Unióban a háztáji sertéstartás hetven százaléka Romániában van. A sertéstartás egy olyan hagyomány, amiről az idősebbek nem mondanak le, de mivel a fiatalokat már nem érdekli, meg fog majd szűnni magától, ám addig még néhány évnek el kell telnie — mondja Véron András, elismerve, hogy nagyon sokat veszített már a sertéspestis miatt. Éppen ezért bármikor eladna évente ötszáz disznót féláron vagy a valós ár hetven százalékáért — ezt más sertéstenyésztő cégek tulajdonosai is megtennék —, ha a kisgazdaságokban ezzel megszűnne a sertéstartás, ugyanis két karantén nagyobb veszteség, mint az alacsony áron történő értékesítés — vallja be keserű szájízzel, hozzátéve, hogy sajnos vannak emberek, akik nem a nyereség miatt tartanak disznót, hanem hobbiból, akár veszteséggel is, akár annak árán is, hogy az egész ágazatnak komoly gondot okoznak.

Elek György