Azt tervezik: nem lesz büntethető és a rendőrség sem indít semmiféle eljárást azon személy ellen, aki csekély mennyiségű szintetikus kábítószert saját használatra beszerez és birtokol.

A Legfelső Semmitő- és Ítélőszék döntése értelmében nem lesz büntethető és a rendőrség sem indít semmiféle eljárást azon személy ellen, aki csekély mennyiségű szintetikus kábítószert saját használatra beszerez és birtokol — a Hivatalos Közlönyben való megjelenését lép jogerőre a nagy vihart kavaró döntés. Bárt azt sokan elismerik, hogy a Legfelső Semmitő- és Ítélőszéket jó szándék vezette és a kábítószerfogyasztást/kereskedelmet büntető törvény egyik kiskapuját akarta bezárni (és az amúgy is túlterhelt bíróságok életét megkönnyíteni, hiszen a belőtt állapotban elkapott személy bűnvádi eljárása hosszú hónapokat vesz igénybe), ám még többen kongatnak vészharangot és vetítik előre a drogfogyasztók számának ugrásszerű megnövekedését, az úton, útfélen való drogozást. Ide sorolva azokat a „kíváncsiakat” is, kik már rég „megkóstoltak”, kipróbáltak volna valamilyen szintetikus kábítószert, de a lebukás veszélye visszatartotta őket. „Nagy valószínűséggel meg fog nőni a kábítószerfogyasztók/kipróbálók száma, de olyan jóslatokba én személy szerint nem mernék bocsátkozni, hogy ugrásszerűen vagy több ezerrel — s mint minden esetben, itt is megvan a fordított reakció esélye is, azaz ha már nem „tiltott gyümölcs” nem is olyan érdekes. Egyébként arról, hogy a büntetlen beszerzés/fogyasztás növeli vagy csökkenti–e a kábítószerezők számát még olyan országokban sincs konkrét, minden kétséget kizáró felmérés, kimutatás, amelyekben hosszú évek vagy évtizedek óta törvényes a saját használatra való vásárlás/birtoklás. Ami tény: akiben megvan a hajlam, az úgyis túlkapáshoz vezet, aki akarja, úgyis beszerzi. Az új törvény (ha valóban törvényerőre emelkedik) lehet, hogy favorizálhatja többek hozzájutását, a hajlam 'előjövését' (nem mellesleg ez ugyanúgy érvény az alkohol– vagy más függőségek esetében is); pszichés megközelítésből azt mondom: tágra nyílt a kapu, nagyobb a rizikója az abúzusnak, a dependenciának – szakemberként óvatosságra intek mindenkit, mint egyébként minden, függőséggé alakulható esetben.” – magyarázza megkeresésünkre dr. Tallián Krisztián pszichiáter.

Sok szakember (orvosok, pszichológusok) számára leginkább az az érthetetlen, hogy ha a Legfelső Semmitő- és Ítélőszék már szabad kezet készül adni, akkor miért nem a természetes összetevőjű tudatmódosító szereket (például a marihuánát) részesíti előnyben s miért a jóval veszélyesebb, mesterséges vegyi anyagok sokszor még a készítő által sem teljesen végigfutott kotyvasztásából létrejött szintetikus drogoknak „kedvez”? A szintetikus vagy dizájnerdrog egy illegális drog szintetikus (vegyileg összeállított) változata, amit kissé megváltoztattak, hogy elkerüljék az illegálisként való besorolását — ami lényegében egy vegyész által elvégzett kísérlet új drog előállítására, amit aztán legálisan lehet eladni (a neten vagy boltokban, „herbál-dohánykeveréként”, „növényi eredetű füstölőként”, „fürdősóként” vagy épp „növénytápszerként”), s amint a hatóság utoléri ezeket az így létrehozott új szereket, és illegálissá nyilvánítja őket, az előállítók piacra dobnak egy módosított változatot, hogy kicselezzék a törvényt – a ciklus pedig végeláthatatlanul megismétlődik.

Mivel a kifejlesztett vegyi anyagok száma folyamatosan növekszik, a dizájnerdrogok használóinak esélyük sincs megtudni, hogy az általuk fogyasztott szer mit is tartalmazhat – az elmúlt években 650 -féle új dizájnerdrog jelent meg, van aminek kémiai összetevőit mai napig nem tudták azonosítani. És mivel a már ismert drogon végzett kis változtatás is olyan új drogot eredményezhet – ez gyakran meg is történik –, amelynek nagyon eltérőek a hatásai, így a fogyasztó még megbecsülni sem képes, hogy milyen hatással lesznek az egészségére annak a drognak az összetevői, amit éppen kipróbál.

Szabó Kinga Mária