Románia még idén döntést remél a schengeni csatlakozás ügyében, mivel Bukarest szerint már teljesültek a feltételek. A csatlakozási folyamat és a kormány szélmalomharca már három éve tart.

Hollandia szigorúan, de korrekt módon viszonyul Románia schengeni tagfelvételi kérelméhez — jelentette ki Frans Timmermans holland külügyminiszter hétfőn Bukarestben, miután találkozott Titus Corlăţeannal, a román diplomácia vezetőjével.

Eddig Hollandia emelt leggyakrabban kifogást az ellen, hogy Romániát felvegyék a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe és több ízben leszögezte: a romániai korrupció megfékezését tekinti a csatlakozás előfeltételének. Timmermans most azt ígérte, Hága alaposan áttanulmányozza az Európai Bizottságnak a román igazságügy helyzetéről múlt héten közzétett jelentését és „korrekt” módon alakítja ki álláspontját Románia schengeni csatlakozása ügyében.

Corlăţean jelezte: Románia még idén döntést remél a felvétel ügyében, és Bukarest szerint már teljesültek a schengeni csatlakozás feltételei.

A román külügyminiszter kifejtette holland partnerének, hogy a kormány eltökélt a reformok folytatásában és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásában. Ugyanakkor Bukarest szerint nem kellene összekötni a schengeni tagfelvétel kérdését az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmussal (CVM), amelynek keretében az EB figyelemmel követi a román igazságszolgáltatás reformját.

Bár Hollandia a legnagyobb külföldi befektető Romániában, a két ország diplomáciai kapcsolatait az utóbbi években beárnyékolta a schengeni bővítés kérdése. Hága ellenkezése nyomán Bukarest 2011-ben „veszélyes baktériumok” jelenlétére hivatkozva ideiglenesen betiltotta a hollandiai virágok és virághagymák importját, Traian Băsescu államfő hónapokig várakoztatta az új holland nagykövetet mielőtt átvette volna megbízólevelét. A két ország között diplomáciai csetepaté kezdődött, de ez idővel alábbhagyott, miután más tagországok is az igazságügyi országjelentésekhez kötötték Románia schengeni csatlakozását.

2012-ben 4200 holland tulajdonban lévő cég működött Romániában, amelyek összesen 6,7 milliárd eurót fektettek be az országban: ez a külföldi befektetések több mint húsz százalékát tette ki.

Háttér

A csatlakozási folyamat és a kormány szélmalomharca már három évre tekint vissza, 2011. január 28-án fogadta ugyanis el a Schengen Értékelő Csoport azt a szakértői jelentést, amelyben megállapítja, hogy Románia teljesíti a technikai követelményeket, ezzel pedig elhárulhatnak Bukarest elől a csatlakozás akadályai. Ezt erősítette meg 2011 júniusában Carlos Coelho jelentése a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásáról, amelyet az EP megszavazott, majd ezt követően a tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek luxemburgi tanácskozásának következtetése, melyben jelzik, hogy a schengeni értékelési folyamat befejeződött, viszont nem jelöltek ki pontos időpontot, amikor az ország csatlakozhat az övezethez. Azóta semmi különös nem történt, ugyanaz a forgatókönyv játszódott le: az EU-ban néhány tagállam vagy ellenzi Románia (és Bulgária) schengeni tagságát, vagy pedig többlépcsős csatlakozást képzel el, amit az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus eredményeitől tesz függővé. A csatlakozás elhalasztásának többnyire a személyek szabad mozgására vonatkozó technikai, továbbá egy sokkal inkább az áruk szabad mozgására vonatkozó gazdasági következménye van. Mivel a határ átlépése jelentős időveszteséget okoz, ami megnehezíti a beszállítók és a felvásárlók közötti gördülékeny kereskedelmet, nehéz lenne meghatározni azt a veszteséget, amely a csatlakozás halasztása okozott.